Page 71 - Roma rapszódia
P. 71

15
A csók
Jászminát apja helyett Nádzsi vezette az oltárhoz. A felesége, a másik Jászmina mellette állt mint koszorúslány. Iván lassan indult felé, neki Dárkó volt a tanúja. A tekintetük találkozott, és tekintetükben lelkük ölelte meg egymást.
Iván olyan rajongó szeretetet érzett a lány iránt, amilyenről azelőtt nem is álmodott. Ki szerette volna kiáltani, hogy szereti, és emberi gyengesége ellenére szolgálni szeretné őt, és megtenni minden tőle telhetőt, hogy az élete békés és örömteli legyen.
A lány tisztelettel és büszkén nézett a férfira. Ráébredt, hogy mélységesebben szereti, mint el tudta volna képzelni ezelőtt. Amikor csak egymásra néztek, beleborzongott ebbe a szeretetbe.
Csak úgy repültek a percek: hűséget fogadtak egymásnak és házastársaknak nyilvánították őket. Iván a tenyerébe vette Jászmina arcát és lassan a magáéhoz vonta. A lány ajka remegve megnyílt egy résnyire. Első csókjuk után Iván gyengéden megcsókolta a Jászmina homlokán lévő sebhelyet is.
Mindenkinek könnyes volt a szeme. A szeretet hullámai körülölelték az egész gyülekezetet. Bódultan léptek ki az utcára. Sütött a nap, és olyan frissesség és öröm áradt szét a levegőben, amely egy életen át emlékezetessé tette ezt a napot.
Mária felemelte a kezét, csendet kért. A vendégek félkörívben álltak az ifjú pár körül a templom lépcsőjénél. Ebben a csendben felhangzott egy dallam. Sztefán furulyázott. Könnyek lepték el az arcát, ahogyan a benne lévő érzelmeket dallamba öntötte. A
70


























































































   69   70   71   72   73