Page 98 - Roma rapszódia

5
Hírek
Iván a temetőben a földre ült. Más körülmények között ez tiszteletlenség lett volna, de most egyszerűen összeroskadt. Az előző éjszaka, mikor hazafelé gyalogolt, találkozott egy idősebb férfival, Gyokovity úrral. Beszélgetni kezdtek arról, hogy miért is jött a városba, és hogy összeházasodtak Jászminával. Meglepő módon a férfi ismerte a felesége családját és Sztefán családját is, és felajánlotta, hogy megmutatja, merre van a temető Jászmina családtagjainak sírjával.
Iván hálás volt, hogy Isten segítséget küldött. Reggel elindult a férfivel, de nem a nagyobb temetők egyikéhez, hanem egy göröngyös földúton, túl a mezőn. Volt ott egy elkerített terület mindenféle vallásos szimbólum nélkül. Gyokovity úr megmutatta, majd megegyeztek, hogy Ivánt magára hagyja, hogy megkeresse a sírhelyeket, csendben lehessen és gondolkodhasson.
Mindent benőtt a gaz és a terep rendezetlen volt. Iván körülnézett, és megpróbálta kibetűzni a fémlemezeket, amelyeket elég felületesen illesztettek a cementbe. Először azt hitte, rossz helyen jár, mivel néhány névtáblán az 1941-es év szerepelt.
További keresgélés után rájött, hogy mibe botlott. Ide temették a második világháborúban legyilkoltakat, de valamiért a helybéliek úgy döntöttek, hogy a legutóbbi háború áldozatait is ugyanide hantolják el. Nem értette, miért. A különböző felekezetek miért nem akarták a hozzájuk tartozókat a saját vallásuk szerint megszentelt földbe temetni? Nem csak így egymásra dobálva! A névtáblákról
97