Page 74 - Roma rapszódia

1
A látogató
Dárkó új lakása egyszerű volt, ám kényelmes. Mint összetett egyéniségek esetében sokszor, úgy itt sem mindig illettek össze a díszletek és személyisége.
Mindig is azzal vádolták, hogy nem veszi komolyan az életet, és inkább megfigyelője az életnek, mint résztvevője. Ennek ellenére lakása a modern művészet rafinált reprodukcióival volt díszítve, és a dizájn és a színek összeállítása jobban illett volna egy milánói otthonhoz, mint egy újzágrábihoz. Volt egy pár naiv stílusú eredeti üvegfestménye is kevésbé ismert művészektől, melyek téli tájképet ábrázoltak keményen dolgozó, óriási lábú és kezű parasztokkal. Az egyik fal közepére helyezte el Dárkó a legértékesebb műtárgyat. Ez egy egyszerű virágrajz volt. A kép alján lehetett olvasni az aláírást és dedikációt: Dárkónak Iván Lackovity Croátától. Dárkó Gyurgyevác környékén cseperedett fel, ahonnan a művész is származott, és egy kiállításon találkozott vele még gyermekként. Dárkó műtárgyai és barátai társaságában érezte magát legjobban.
Aki ezen az estén belépett ebbe az otthonba és meglátta az összegyűlteket, úgy vélhette, hogy ezeket az embereket nem érintették a a háború borzalmai. Pedig az igazság éppen ennek az ellenkezője volt, mert mindegyikőjük látta vagy megjárta a szenvedés legmélyebb bugyrait.
Ennek ellenére volt a levegőben valami fennkölt ünnepélyesség, mely tükrözte a részvevők nemes jellemét. Mintha erkölcsiségük összegeződne, és ebben fürödne valamennyi jelenlevő. A szoba
73