Page 29 - Roma rapszódia
P. 29

4
A jó ember
Mária visszament az ortodox templomhoz, ahol a dühkitörése volt néhány nappal azelőtt. Alig tudta elhinni, hogy úgy viselkedett. Ismerte a gyűlöletet, de felismerte, hogy a gyűlölet csak neki okozna kárt, sokkal inkább, mint gyűlölete tárgyának. Úgy érezte, hogy valakitől bocsánatot kell kérnie tette miatt, de minden egyes alkalommal, amikor erről beszélgettek, a többiek nevetve azt mondták:
– Gyerünk, csináljuk együtt!
Eldöntötte, hogy elmegy a papjához és beszél vele. Ő kedves és alázatos ember volt, aki már egy ideje megbocsátásra intette híveit. Ez sokaknak nem tetszett. Mária sietve ment fel az úton a templom felé. Haragos felhők gyülekeztek az égen, mintha le akarnának sújtani a városra.
**** *
Jászmina íróasztala mögül Ivánra nézett, aki éppen egy fiatalemberrel beszélgetett, és nyomtatványokat töltött ki. A lány azóta figyelte, mióta megkapta tőle ezt a titkárnői munkát. Nem volt tisztában érzéseivel. Hallotta, hogy sok megerőszakolt lánynak semmi kedve nem volt férfiak társaságához. Ő is így érzett, de nem Ivánnal kapcsolatban. Volt valami belső tisztaság a férfiban, ami inkább vonzotta, mint taszította. A kapott terápia használt, de még mindig voltak rémálmai, és amikor egyedül volt, gyakran pánik tört rá: azt hitte, hogy elájul.
28



























































































   27   28   29   30   31