Page 35 - Roma rapszódia

az élete tiszta volt. Másként nézett rá, mint a többi férfi a táborban. A többi önkéntestől is különbözött.
A lány gyengéden megérintette a homlokán lévő sebhelyet.
**** *
Iván letérdelt az ágya mellé a nyitott Biblia elé. Gyakran imádkozott és olvasta az Igét. Istennel úgy beszélt, mintha a barátja lenne, és nem a gazdája vagy a bírája. Ma este azt a történetet olvasta, amikor Jézus meggyógyított egy évek óta vérfolyásban szenvedő nőt. A vallási vezetők nem találtak magyarázatot a betegségére, sem reménykeltő szavakkal nem vigasztalták. Jézus másmilyen volt. Ő átérezte az asszony fájdalmát. A nő szeretett volna férjhez menni, gyerekeket akart, hogy szeressen és szeressék. Olyan életet szeretett volna, mint bármely más nő, de az életét tönkretette a betegsége. Iván sírva fakadt. Akárcsak a kedves Jászmina, az ő új barátja, aki iránt érzett szerelmét még önmagának sem ismerte be. Ő is szenvedett.
Eszébe jutott az a nap, amikor az irodában a kendő lecsúszott a homlokáról, és a lány rájött, hogy megláthatják a kereszt alakú sebhelyet. Hogy elpirult szégyenében. A lány látta, hogy a szeme megtelik könnyel. A fiú most is sírt, amikor arról olvasott, hogy Jézus kinyújtotta kezét, megérintette a beteget, és ő megszabadult és meggyógyult. Azt mondta neki:
– Akarom, hogy meggyógyulj, hogy élvezhesd az életet, hogy szerethess és viszontszeressenek. Akarom. hogy megismerd azt az örömöt, amikor kisgyermeket tartasz az öledben.
Iván fölemelte tekintetét, és magához szorította a Bibliát.
– Jézusom, ó Jézusom, gyógyítsd meg Jászminát, nem miattam, hanem miatta és miattad. – Egyre jobban magához szorította a
34