Page 45 - Roma rapszódia

Iván mosolygott, és jobbról–balról megcsókolta nővérét.
– Mária, ez itt Sztefán. Sztefán, ez itt Mária.
Sztefán kezet nyújtott, és miközben vékony ujjai találkoztak
Máriáéival, a nőn gyengédség uralkodott el, ugyanolyan erős, mint az a gyűlölet, amit nemrég a templom előtt érzett, ahol köpködött, átkozódott és köveket dobált.
Rátette kezét Sztefán vállára.
– Minden kezdet nehéz. Először tehát együnk valamit!
Sztefán Mária arcát fürkészte. Mintha azt szerette volna leolvasni
róla, hogy szánalom, megvetés, szeretet vagy undor van-e benne. Bólintott, kezét a szívére szorította és szelíden mosolygott.
44