Page 65 - Roma rapszódia

házasodtak össze.
Dárkó nevetve válaszolt:
– Ó, barátom a nővéred sokkal nemesebb lelkű, mint amilyen te
valaha is leszel, de amit ő látott, az az interjú lehetett Lyukasfejűvel, akinek a feleségét szintén Jászminának hívják... És bár a nővéred olyan értelemmel bír, ami után te csak sóvároghatsz, mégsem látta sohasem az igazi Jászminát, és biztosan azt gondolta, hogy az új Jászmina a régi Jászmina.
Iván Dárkó felé fordult, és egyszerre sírt is és nevetett is. Átrohant a másik szobába.
Dárkó utána kiabálta:
– És a te Jászminád a te vallásodat tanulmányozza. Jól tette ugyan, hogy hozzám jött lelki segítségért, de sajna csak azt a tanácsot tudtam neki adni, hogy olvassa a Könyvet.
Iván a padlón feküdt és imádkozott. Könyörgött, hogy váltsa meg Jászminát Önmagáért, de érte, Ivánért is.
– Ó, Jézus, munkálkodsz. Érzem. Vond magadhoz Jászminát, és kérlek add, hogy én lehessek a férje!
Kopogtattak, és Dárkó hangját hallotta ismét:
– Jót tettem, vagy rosszat?
Iván továbbra is mozdulatlanul feküdt a padlón, közben ezt
suttogta
– Jót tettél, jót tettél!
**** *
Dárkó Mária lakásában művészetről és zenéről csevegett. Sztefán a szoba sarkában furulyázott.
– Mivel annyi szó esik mostanában a vallásról, mi lesz a fiúval? Ő pravoszláv. Pravoszlávként fogod felnevelni?
64