Page 67 - Roma rapszódia
P. 67

**** *
Jászmina felszakította Iván levelét és örömmel, elgondolkodva olvasta. A Bibliából kikereste azokat az oldalakat, amelyeket a férfi megjelölt számára. Már elolvasta Jézus történetét, és tanítójaként és mestereként szerette őt. Azt is olvasta már, hogy hogyan hurcolták el, kínozták meg és szegezték egy fakeresztre. Dühében és tehetetlenségében sírva fakadt, miközben ezt a történetet olvasta.
Amikor ahhoz a részhez ért, ahol Jézus visszatér a halálból, nevetett örömében. Valaki benézett az ablakon, és fejét csóválva sietett tovább. Ő rá sem hederített, mert Istenre talált, és ahogyan Istent kereste, felfedezte Jézust. Ez a halálból való feltámadás megindította. Az első személy, akinek megjelent, az Mária volt, akit ugyancsak az élet tett tönkre, úgy mint őt.
Az Iván által írt magyarázatokat és utasításokat nagy figyelemmel kísérte. Az egész levél a bűnről szólt, a bűntől való szabadulásról és az Istennel való megbékélésről. Igaza volt: önmagával szembeni rossz érzései jogosak voltak. Nem a vele történtek tették tisztátalanná, hanem a már benne rejlő rossz.
Folytatta az olvasást. Jézus halála a kereszten Isten büntetése volt a bűnünk miatt, azért hogy a mi lelkünk, lelkiismeretünk és az egész életünk megbocsátást nyerjen, és Istennek megfelelhessen.
Iván mesélt egy roma kislányról, aki a táborba érkezett és akivel összebarátkozott. Neki is, akárcsak Sztefánnak, adott egy furulyát, hogy tanuljon rajta játszani. Egy napon a kislány izgatottan futott be az irodájába, mert megtanult elfújni egy dallamot, amelyet neki szánt. Miután bemutatta tudását, odament a férfihoz, megölelte és arcához bújt. Örömtől repesve futott ki az irodából. Iván bevallotta,
66




























































































   65   66   67   68   69