Page 28 - Dr Lovas Gyöngyi Apgar10. (könyv)
P. 28
mondani a MANI-FEST- KLUBban, ha érdekel, hogyan volt, amikor végre
lett szerelmem, mert sokáig tocsogtam a nihilben ezen a területen is.
Most legutóbb halogattam a pácienseimnek való könyvem befejezését és a
német nyelvtanulást. Vagyis most már nem. A könyv már az utolsó
fázisban van, ISBN szám is van hozzá, és 3 hónapja rendes gyerek módjára
járok német órára.
No, de az írás!
Mi történt hirtelen, hogy végre elkezdtem írni? Hogyan vettem rá magam?
1. Körülmények változása: felszabadult némi időm és energiám,
befejeztem egy üzletvezetői feladatot, amit 3 évig vonszoltam
magammal, és leterhelt. Nem tudtam, csak most utólag már tudom.
Az élet valahogy rákényszerített, hogy fejezzem be. Ez 2 héttel a
DokiMarketing indítása előtt történt, szeptember 1-től.
2. Egy pár nappal korábban (vasárnap kezdtem írni, ez szerdán volt)
interjút készített velem egy hölgy (coach) és feltett egy olyan
kérdést, hogy mi az én távlati célom, hogyan látom magam 5-10 év
múlva? Nem is gondolkodtam a válaszon, kimondtam:
üzletfejlesztést fogok tanítani orvosoknak. És a homlokomra csaptam
utána: de miért nem most kezdem el? MOST! MOST! MOST! Hát
ezt akarom, nem? 2 éve csak mondogatom, előadásokat tartok,
tanulok…és semmi sem történik, de miért?
3. Azon a vasárnapon jött a sasos történet, ami az előző posztot indította,
ez aztán már Égi Jel-nek minősült a szememben, ráadásul a Mai Ige
levélben volt benne. Kicsit fenékbe billentett.
Írom ide:
Komfortzóna-elhagyásos példázat, ma jött hozzám, és adom tovább
Nektek:
Az anyamadár, hogy fiókáit megtanítsa repülni, szó szerint kitaszigálja
őket a fészekből. El tudod képzelni, mit gondolhatnak a fiókák, vagy mit
éreznek?
„A saját anyám tette ezt velem!”
28