Page 107 - Roma rapszódia

Iván a földön térdepelt és egy kis lapáttal a sírhelyeket tisztította. Szíve tele volt egymásnak ellentmondó érzelmekkel. Szemra él és a nap folyamán ki fog derülni, merre van. Most viszont itt volt egy hivatalosan nem létező temetőben és tisztogatta a kis névtáblákat, amelyek azok életéről tanúskodtak, akik ártatlanul haltak meg. A hajlongástól a háta fájni kezdett. Amióta megnősült kicsit elkényelmesedett. Megtisztította mindegyik kis betondarabba beágyazott névtábla környékét.
A nevek annyi mindent elárultak. Főként zsidó és szerb nevek voltak. A gyomra összehúzódott a borzalomtól. Ráébredt, hogy a nemrég történt öldöklés és brutalitás eltompította lelkiismeretét saját népe sovinizmusának bűnös történelmével kapcsolatban. Mintha ezzel a háborúval lemosták volna a múlt vétkeit és most szabadon átadhatták volna magukat a gyűlöletnek.
106