Page 112 - Roma rapszódia

Iván mosolygott és óvatosan folytatta.
– Mindent elmondok, de előtte még vannak más híreim is. Jó hírek, ne félj! Legszívesebben azt mondta volna: „A vejed vagyok és Jászmina miatt máris szeretlek”, de ezt nem tehette.
– Meg fogsz lepődni, Szemra, de a nővéred, Jászmina él. Jól van, Zágrábban lakik.
Szemra ájultan omlott a padlóra. Az ablak nyitva volt, és az igazgató hozott egy pohár hideg vizet. Szemra magához tért és hisztérikus zokogásba kezdett. A két férfit kiképezték az ilyen esetekre, és tapintatosan bátorították. A lányból kitört az eltemetett fájdalom.
Iván ezután elmesélte neki az egész történetet, és hogy Jászmina nem is sejti, hogy ő életben van. Elmagyarázta, hogy ő Jászmina férje, és azért jött, hogy a családi sírokat rendbe tegye. Így derült ki, hogy Szemra életben van. Most már elhagyhatja a kórházat és hozzájuk költözhet, ők segítenek neki, hogy teljesen új életet kezdjen, akárcsak Jászmina. A lány halkan sírdogált, de a könnyein keresztül itt-ott átragyogott a mosoly. Elkezdődött a gyógyulás folyamata.
111