Page 149 - Roma rapszódia
P. 149

– Miért gyűlöl engem ennyire? Mit tettem?
Iréna magához szorította gyermekét.
–Minden rendbe jön majd. Egy napon majd meglátod,
elmegyünk innen és soha nem fog megtalálni bennünket. Csak te meg én leszünk, senki más, majd meglátod!
Miléna már annyiszor hallotta ugyanezt, mégis minden alkalommal remény csillant előtte.
– Anyu, Náda néni adott nekem egy új könyvet. Nem tudom, miért kapom ezeket a könyveket, és ez másfajta. Ez egy szent könyv. Miléna a fájdalomtól sziszegve az ágy mögé nyúlt és kihúzott egy könyvekkel telepakolt dobozt. Náda néni már egy pár éve folyamatosan könyveket ajándékozott neki. Eleinte
gyermekkönyveket, majd fokozatosan regényeket.
Iréna a kezében tartotta a szent könyvet. Nyugtalanította, hogy
ő maga annyi bűnt követett el, és most ilyen szent dolgot tart a kezében. Hirtelen felugrott és vizet öntött egy pohárba.
– Azt hallottam, hogy ha vízbe mártod egy szent könyvnek valamelyik oldalát és azt megiszod, az felold bármilyen rajtad lévő átkot. Idd meg gyorsan!
A lánya felé nyújtotta a poharat. Miléna nem mozdult. Lehunyt pillái alól egy könnycsepp gördült végig az arcán.
– Ó, anyu, én nem hiszek ilyen dolgokban. Ha van is átok, ez nem fogja elűzni.”
Iréna szerette volna elmondani, hogy az átok, ami miatt nyomorék lett a csípője, és Jancsi gyűlölete azért van, mert ő, Iréna bűnt követett el. Mert Rádovánt szerette és lefeküdt vele. Bárcsak megoszthatná vele minden titkát! És milyen jó lenne, ha valaki elmagyarázná, hogyan szabadulhat meg a bűne miatti tehertől, amely éjjel-nappal nyugtalanítja!
148





















































































   147   148   149   150   151