Page 170 - Roma rapszódia

kettejük közé, és végigmagyarázta a kévék, forró csokik és hideg italok listáját. Miléna mosolyogva megköszönte a segítséget, és forró csokit rendelt tejszínnel. Sztefán közben majd elolvadt a gyönyörűségtől. Mosolyogva szólalt meg:
– Nagyon fesztelen és magabiztos vagy ahhoz képest, hogy nem gyakran látogatsz ilyen helyeket.
A lány elpirulva sütötte le a szemét.
– Csak önmagamat adom, egy testi fogyatékos cigánylányt. De olvastam ezen a héten az Újtestamentumban egy emberről, aki nagy vendégséget rendezett, és pont olyan embereket hívott meg, mint én.
Sztefánt megrendítette, hogy valaki tudatlanul, minden vallásos előélet nélkül egyszer csak az Újtestamentum lapjain rátalál Jézusra. A lány folytatta:
– Napok óta a bűneimen gondolkodom és imádkozom, mert azt olvastam, hogy Jézus fel akar menteni alóluk.
Elmondta, hogy rájött: annak ellenére hogy az emberek őt jónak tartják, tudja, hogy Isten mércéje szerint nem az. Sztefánt elárasztotta a hála.
– Látom, hogy Isten mutatja neked az utat anélkül, hogy bárki is vezetne. Csodálatos!
A lány arca ragyogott.
– Hát, azt hiszem igazad van. De vannak kérdéseim, nagyon sok. Különösen arról, hogy vajon én is meggyógyulhatok-e, mint az az asszony, akiről már beszéltünk.
A felszolgáló megérkezett az italokkal. Közben megszólalt a fiú mobiltelefonja. Elnézést kérve pár lépésnyire odébb ment hogy beszélgetni tudjon. A pincérlány felszolgálta az italokat és majdnem továbblépett, de mégis visszafordult Milénához.
169