Page 183 - Roma rapszódia

**** *
Rádován a nővére, Gordana mellett állt a temetői kis kápolnában. A falon nagy feszület lógott épp az asztal fölött, amelyen egy koporsó feküdt. A feszületet úgy helyezték el, hogy az a temetőn áthaladó szellemi áramlatok metszéspontjában legyen. Ez biztosította a legnagyobb mértékű támogatást és szellemi erőt a távozó számára.
A hideg, élettelen test a kis koporsóban Veszna volt, aki még az első születésnapját sem élte meg. Rádován átölelte nővérét és vigasztalni próbálta egyetlen gyermekének elveszítése miatt. Gordana mély fájdalommal szorította kicsi kezét. A gyermek apja már rég elhagyta, és Rádovánon kívül senki sem maradt mellette. A kislány egy nappal ezelőtt halt meg hirtelen. Magyarázatot nem találtak rá a kórházban sem.
Az asszony hosszú, kócos haja rendetlenül lógott az arcába. Magas volt és vékony, Rádován édestestvére. A férfi nem kérkedett vele, de mióta egyedül maradt, ő viselte gondját nővérének.
Veszna pár nappal ezelőtt még boldog és egészséges gyermek volt, de ennek vége. A temető gondnoka időnként megjelent, elment és ismét visszajött. Idegesen lépett Rádovánhoz, aki vigasztalóan karolta át nővérét. Lenézett a nyitott koporsóra és az élettelen gyermekre.
–A pap küldött, és azt üzeni, hogy, mivel a baba nincs megkeresztelve, ő nem jöhet ide és nem végezheti el a temetést – szólt halkan.
Rádován nővére magához ölelte a kislányt és jajgatni kezdett. Rádován a döbbenettől szóhoz sem jutott. A gondnok ismét megszólalt.
182