Page 21 - Roma rapszódia

Majd lelki szemei előtt megjelent, amint nyílik az ajtó, katonák állnak előtte, engedélyt kérnek, hogy bejöhessenek, és megkérik, hogy üljön le. Mintha nagyon távolról, visszhangosan hallaná a szavakat, amelyek közlik, hogy a férjét megölték.
Benyúlt a táskájába, és kivett egy cigarettát. Az épületek ablakain kiáradó fények visszás vigasszal kecsegtettek. Egy rövidke pillanatra azt kívánta, bárcsak zene is szólna.
**** *
Kinyílt az ajtó. Hideg téli levegő tódult be egy szempillantás alatt kiűzve a meleget, amelyet majd fél óra alatt sikerült összegyűjteni.
– Zágráb, itt egy csúnya eset. Már egy hete itt vannak, de hetekig az erdőt járták... Ne feledd megkérdezni, hogy kéket pisilnek-e.
Iván tiltakozva emelte fel kezét, és kifelé terelgette a barátját. Ránézett az előtte álló Jászminára és Hamidra. Mosolyogva intett, hogy foglaljanak helyet. Jászminán szürke pulcsi volt, bő farmernadrág, tornacipő és a homlokát egy fura kendő takarta. Az arcán verés okozta, de már gyógyuló sebek látszódtak, ajkán varratok nyomai. Mellette Hamid állt hasonló, nem megfelelő méretű ruházatban. Mindketten leültek. Jászmina a padlóra szegezte tekintetét.
Iván megszólalt, de magában imádkozott kezdett.
– Ki kell töltenem néhány nyomtatványt, aztán megpróbálunk elhelyezni benneteket valahol, minél hamarabb. Látom sikerült ruhákat szereznetek az adományokból. Bocs, hogy nem éppen Di Caprio.
Válaszként nevetésre számított, ez megtörte volna a feszültséget, de ez most elmaradt. Már jó pár történetet látott és hallott nemi erőszakról, kínzásról, halálról és pusztításról. Azon kapta magát,
20