Page 22 - Roma rapszódia

hogy hozzászokott ezekhez a történetekhez. Nem szántszándékkal fogadta őket érzéketlenül, csak éppen működésbe lépett egy védekező mechanizmus. Az ő lelkét is eleinte megrendítette, sértette a sok szörnyűség. Ahogy a munkás tenyerét a nehéz szerszám sebessé, hólyagossá teszi, később azonban megkérgesedik, úgy keményedett meg ő is a tragikus esetek hallatán.
Mégis, néha egy-egy eset áthatolt a védőpajzsán. Még mielőtt az előtte ülők megszólaltak volna, már érezte, hogy ez egy olyan eset.
A fiatal nő arcát fürkészte. Volt benne valami finomság. Sebzett ajkai nem voltak élénk pirosak, inkább pasztell aranyszínűek. Zöld szeme bársonyos és élénk, és ahogy aranybarna, rézvörös árnyalatú hajtincsei kibújtak a kendő alól, valamiért a Marokkó és Spanyolország között kereskedő régi mór hajók vitorláira emlékeztették, ahogy kidagadnak a szélben. Alakja ártatlanul érzéki volt.
A szűkszavú válaszok alapján Iván kitöltötte a kérdőíveket. Megkérte őket, hogy másnap jöjjenek vissza, remélve, hogy addigra tud nekik némi tájékoztatást adni. Végül egy leragasztott borítékot nyújtott át a lánynak.
– Ez az egészségügyiektől van. Azt hiszem, hogy valamilyen eredmény. Jászmina elvette a borítékot. Tisztában volt vele, milyen vizsgálatról van szó.
Jászmina és Hamid egyszerre álltak fel. Mielőtt Jászmina megfordult volna, egy pillantást vetett Ivánra, és tekintetük most először találkozott. Úgy tűnt, mintha érzelmek árja fogta volna át őket, szinte tapintható, meleg áramlat, melytől mindegyikük kellemetlenül érezte magát. A lány gyorsan elkapta tekintetét, biccentett és távozott.
Iván leült, és az ablakon keresztül figyelte, ahogy lassan lépkednek vissza szobájukba. Mérhetetlen szomorúság áradt ebből a lányból és
21