Page 7 - A sírból üdvözöl

Clarity

Naya Narroway pszichológus. Ám egy kislány vallomása után minden
megváltozik az életében. Paul Cooper nyomozóval az oldalán nyomozni kezd
egy rég elfeledett ügy után, miközben eltussolt dolgok derülnek ki,
elhallgatott igazságok bújnak elő a sötét árnyakból, és Naya nem is sejti,
hogy az igazi gyilkos valójában ott van a háta mögött, és csak rá vár…

– Mostanában olyan magányosnak érzem magam – suttogta szomorúan
a kislány, és az íróasztalra szegezte a tekintetét. A kopott bútor ellenségesen
nézett vissza rá, mint ahogy a többi bútordarab is, ami a szobában volt. Anja
úgy érezte, valósággal fojtogatja őt ez a feszült légkör, hiszen csak most
szólalt meg először, hosszú, néma percek után.
A szülei beíratták őt ide, és arra kényszerítették, hogy minden nap ide
járjon, és beszélgessen az érzéseiről egy idegen nővel, akit mg azelőtt sosem
látott. Anja még kicsi volt, nyolc éves, és fogalma sem volt, mit kéne
mondania ahhoz, hogy ne legyen olyan fojtogató a csend, ami körülvette őt
és a nőt, akinek már nem emlékezett a nevére. Ám Anja úgy vélte, ez a
titokzatos személy amúgy sem ismerheti őt, és talán megkönnyebbülés lenne
elmondani neki, mit is érez valójában, és miért is olyan szomorú
mostanában.
A nő ránézett a hosszú szempillái mögül, és bátorítóan rámosolygott.
Anja szerette, ha az emberek mosolyognak.
– Miért? – Anja utálta a kérdéseket, ugyanis ez a nő folyton azt csinálta.
Kérdezgetett. Mindig megkérdezte, hogy telt a napja, és próbált beszélgetni
vele, de Anja félt, így sosem válaszolt a kérdéseire, csak csendben
összehúzódott a széken, és megvárta, amíg a szülei érte jöttek. Anja azonban
most úgy érezte, el kell mondania neki mindent. Talán Clarity nem fog
megharagudni, talán nem fog újra bántani...
A pszichológus egy újabb kérdéssel törte meg a csendet.
– Mi miatt érzed magad magányosnak?
– Nem szabad róla beszélnem – szaladt ki Anja száján, ám már meg is
bánta, hogy kimondta, ugyanis a nő összevonta a szemöldökét. Anja pedig

5