Page 12 - A sírból üdvözöl

– Rendben – bólintott Anja. – Viszlát, dr. Narroway!
– Viszlát, Anja! – Naya kedvesen integetett a kislánynak, aki elszaladt.
– Miről lenne szó? – kérdezte türelmetlenül Mrs. Griffits, miközben a
kabátja szélét morzsolgatta az ujjai között.
– Foglaljon helyet. – Mrs. Griffits tétován leült oda, ahol pár perccel
ezelőtt még a lánya ült. – Kávét?
– Nem kávézom.
– Akkor bizonyára nem haragszik meg, ha én iszok egy pohárral.
– Csak nyugodtan.
Naya kitöltötte a termoszból a kávét és hátradőlt a székében.
Szórakozottan forgatni kezdett egy ceruzát a kezében, miközben a nő sápadt
arcát figyelte.
– Anja igazán rendes kislány – kezdte. – Ma kivételesen sokat beszélt velem,
azonban aggaszt a viselkedése. Olyan... hmm... nem tudok más szavat
használni, csak azt, hogy fura. Mesélt nekem az egyik barátnőjéről, akivel
együtt szokott játszani. Clarityről. Ha jól tudom, a maguk szomszédságában
lakik. Vagy most már csak lakott? Anja említette, hogy elköltözött.
Mrs. Griffits meglepetten nézett rá.
– Ohh – nyögte.
– Ismeri maga a kislánya barátnőjét?
– Igen. Vagyis, olyan jól nem, de az utcánkban mindenki ismerte Clarityt.
Édes kislány volt.
– Volt? – kérdezte Naya.
Mrs. Griffits tétován körülnézett, mintha attól félne, valaki kihallgatja
őket. Azonban pár kopottas szekrényen és egy régi íróasztalon kívül nem
igazán volt semmi a szobában. A biztonság kedvéért mégis suttogóra fogta a
hangját.
– Clarity nem költözött el. Meghalt. Maga nem hallott arról a hátborzongató
gyilkosságról a Charles Streeten?
Naya belekortyolt a kávéjába. Az arcán semmiféle érzelem nem
tükröződött, amikor egy kis szünet után megszólalt:
– Mindenki hallott róla. Benne volt a tévében, az újságban és a rádióban is,
de nem árultak el pontos részleteket, csak azt, hogy kiket gyilkoltak meg, és
hol. Ám már nem igazán emlékszem a nevekre.

10