Page 14 - A sírból üdvözöl

tudtak. Az egyikük meghalt, a másik pedig szerencsére túlélte a golyót, pedig
az szinte teljesen szétroncsolta a mellkasát. – Naya megdermedt, a
gondolattól kirázta a hideg.
– Értem – mondta, és lustán belekortyolt a kávéjába.
– Én viszont nem értem, hogy ez miért is került most szóba. Mi köze a
lányomnak ehhez a gyilkossághoz?
– Nem a gyilkossághoz van köze, hanem Clarityhez. Maga azt mondta,
mindenki ismerte Clarityt a halála előtt.
– Ó, igen. Anja legjobb barátnője volt, sokat játszottak együtt. Clarity
minden nyáron nálunk volt.
Naya elgondolkodva dobolt az asztalon az ujjaival.
– Tudja, talán Anja most a gyász miatt érzi így magát.
– De hiszen egy éve történt a gyilkosság! – kiáltott fel Mrs. Griffits.
– A gyerekek máshogy viszonyulnak a dolgokhoz, másképp dolgozzák fel
a barátaik elvesztését. Nos, Anja csak most értette meg, hogy Clarity elment,
és már nincs vele. Kicsi még, azt hiszi, a barátnője elköltözött otthonról –
magyarázta elmélyülten Naya.
– Akkor mit javasol?
– Menjenek közösségekbe. Próbálják Anját kicsit... visszarázni a
közösségi életbe, mert ha most nem változik a dolog, nagy korában is
antiszociális marad, és ez sokban hátráltatni fogja őt. Nehezebben fog
beilleszkedni bizonyos közösségekbe.
Mrs. Griffits elhúzta a száját. A telefonja csörögni kezdett, mire hirtelen
felpattant, és kotorászni kezdett a táskájában, hogy elhallgattassa a
készüléket. Amint a telefon elcsendesedett, a nő zavartan megköszörülte a
torkát.
– Nos, hát... Maga remek munkát végez, Ms. Narroway. Most látom, hogy
nem hiába ajánlották magát nekem.
Naya szerényen elmosolyodott. Mindig így tett, amikor dicsérték.
– Igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni, hogy ezáltal is segíthessek
másoknak.
– Nagyon köszönöm azt, amit Anjáért tesz.
– Semmiség.
– Nemsokára találkozunk, Ms. Narroway. Addig is sok szerencsét!

12