Page 18 - A sírból üdvözöl
P. 18

meghívni magát hozzánk, de hát sosem volt alkalmam rá. – A nő udvariasan
        betessékelte Nayát az előszobába. A házban finom illatok terjengtek.
             – Meghoztam a könyvet, amit rendelt, asszonyom – szólalt meg a
        pszichológus.
             – Ó! És ezért eljött egészen idáig? Maga igazán rendes, Ms. Narroway.
             – Ugyan, semmiség. Gondoltam, már a hétvégén bele akar olvasni.
             – Így terveztem. – Naya kihalászta a táskájából, majd átadta a könyvet. –
        Köszönöm. Tudja, azért mégis csak biztonságban érzem magam, ha itt van ez
        a könyv, ami tele van nevelési tanácsokkal. Nem mintha maga nem lenne
        megfelelő Anja számára, csak... tudja...
             – Persze, megértem. – Naya elmosolyodott.
             – Jöjjön csak beljebb! Úgy csinálna, mintha félne tőlem, Ms. Narroway.
        Anja! Hol vagy, édesem? Nézd csak meg, ki jött hozzánk látogatóba! – Anja
        nem kiabált vissza, és nem is jött ki a szobájából, Mrs. Griffits pedig egy
        pillanatra elhúzta a száját.
             – Hagyja csak, úgyis mennem kell – mondta udvariasan a pszichológus.
             – Ugyan, dehogy kell mennie! Maradjon csak. Talán bemehetne
        Anjához, biztos örülne annak, ha látná magát. Tudja, nagyon szereti magát,
        és szerintem jobb kedve lenne, ha beszélgetnének egy kicsit. Anja így is alig
        akar beszélgetni velem, a férjemhez is csak ritkán szól. De legalább magával
        beszélget, és ezt akár jó jelnek is vehetem.
             – Hogy ha nem gond, szívesen meglátogatom – ajánlotta fel Naya, mire
        Anja édesanyja lelkesen bólogatni kezdett.
             – Egyáltalán nem gond! – Mrs. Griffits terelgetni kezdte Nayát a kislánya
        szobája felé, aki elégedetten elmosolyodott magában. – Én addig előkészítem
        a süteményt, és előkerítem a férjemet is. Szegény mostanában nagyon
        elmerül a munkában, de örülnék ha megismerkednének, ugyanis... Te jó ég,
        megint sokat fecsegek, igaz? Ne haragudjon, néha tényleg nem tudok
        uralkodni magamon.
             – Ugyan, ez egyáltalán nem probléma – mondta kurtán Naya, és megállt
        egy résnyire kinyitott ajtó előtt, ami tele volt hercegnős matricákkal.
             – Örülök, hogy tolerálja a rossz tulajdonságaim egyikét – mosolyodott el
        szégyenlősen Mrs. Griffits, és a kötényébe törölte a zavartságtól megizzadt
        kezét. – Szóval... akkor hagyom is. Nyugodtan beszélgessen Anjával. – Azzal
        sarkon fordult, és elment a konyha felé, mire Naya megkönnyebbülten

        16
   13   14   15   16   17   18   19   20   21   22   23