Page 53 - A sírból üdvözöl

párat, majd kinyitotta a szemét, ám a fény olyan hirtelen áramlott a
retinájába, hogy rögtön be is csukta.
– Ó, végre felébredt. Hogy érzi magát? – A hang kedvesen csengett,
közvetlenül az ágya mellett. Naya nem nyitotta ki a szemét, és nem is
válaszolt, csak fájdalmasan felnyögött. – Értem, tehát ezt jó jelnek veszem.
Megmondhatom akkor Cooper nyomozónak, hogy csodásan érzi magát? – A
nyomozó nevének hallatára Nayának hirtelen minden fáradtság kiment a
szeméből, és felkapta a fejét. Egy orvosi köpenyt viselő férfi állt az ágya
mellett, és kedvesen mosolygott rá. – Dr. Morgan vagyok – mutatkozott be
sietve, ám látva, hogy Naya nem reagál erre, zavartan megigazította a
szemüvegét. – Khm. Emlékszik, hogyan került ide?
Naya hosszasan nézett a férfira, majd megrázta a fejét.
– Nem – mondta elhaló hangon. Az utolsó emléke a Rémfészekben volt,
amikor kiokádta magából az egész nap elfogyasztott ételét.
– Paul Cooper nyomozó ájultan és véresen hozta be magát egy társával.
Elláttam a sebeit, a karján húzódó vágást pedig össze kellett varrnom, eléggé
csúnya seb volt. – Naya felemelte a jobb karját, és szemügyre vette a kötést
rajta, majd felsóhajtott. – Most hogy érzi magát?
– Jól vagyok – felelte, és lassan felült. A karja furcsán szúrt, az oldala
sajgott, mire újból felnyögött.
– Hát igen, eltart egy darabig a gyógyulás – mondta az orvos. – De pár
nap, és rendbe jön. Ajánlom, hogy pihenjen sokat.
– Megfogadom – mormogta Naya.
– Tehát, megmondhatom Mr. Coopernek, hogy jöhet maga után?
– Tessék? – A pszichológus meglepetten kapta fel a fejét, és maga sem
tudta miért, de valamiképp zavarba hozta Paul Cooper neve.
– A nyomozó ragaszkodik hozzá, hogy hazakísérje innen.
– Haza? – Naya pár másodpercig az orvosra meredt, majd amint eljutott
a tudatáig a helyzet súlyossága, felsikoltott. – Mégis hány óra van? Te jó ég,
engem várnak a betegeim!
– Már dél elmúlt – válaszolta dr. Morgan, és a nő felé fordította a
karóráját, hogy az láthassa rajta a számokat. – Sokáig aludt.
– Ó, te jó ég! Itt van a táskám? Kaphatok egy telefont? Szólnom kell a
betegeimnek, hogy ma nem tudom fogadni őket. – Naya fáradtan
megdörzsölte a halántékát. – Méghozzá a fejem is lüktet – motyogta.

51