Page 51 - A sírból üdvözöl

és Mr. Fell az ütéstől tágra nyílt szemmel hosszasan nézett rá, majd hirtelen
sarkon fordult, és sietve elszaladt, ám a férfi nem követte.
– Hé, álljon meg! – Egy másik idegen állt a sikátor végében, ám Mr. Fell
fellökte, és elhúzott mellette. A férfi nem hagyta magát, felpattant, majd Mr.
Fell után rohant.
Naya alig látott valamit. Az rúgásoktól ismét a vér ízét érezte a szájában,
de kényszerítette magát, hogy nyelje le a sós folyadékot. A férfi odasietett
hozzá, és melléje guggolt.
– Minden rendben? Bántott? Jól van?
Naya hirtelen megismerte ezt a hangot. Tudta, kihez tartozik. Paul
Cooper volt az. A férfi egy finom mozdulattal letépte a szájáról a szikszalagot,
mire a nő megkönnyebbülten fellélegzett. Próbálta visszafojtani a könnyeit,
de azok akaratlanul is előtörtek, és lefolytak Naya piszkos arcán. Borzasztóan
nyomorultul érezte magát a nyomozó előtt. Paul Cooper elővette a
zsebkését, és elvágta a nő kezét és lábát összekötöző kötelet, majd
visszacsúsztatta a zsebébe.
– Most már minden rendben van, jó? Senki sem fogja bántani magát. Fel
tud állni? – A pszichológus zihálva, a sokktól szinte teljesen ledermedve a
kezébe temette az arcát.
– Hogy talált meg? – kérdezte elfúló hangon.
– Felhívott, nem emlékszik? Azt mondta, bajban van, itt, a
Rémfészekben. Én pedig idejöttem.
– De én nem is... – Naya elakadt. – Magát hívtam fel?
– Igen – mondta a nyomozó. – Jól van? Fel tud állni?
– Azt hiszem – nyögte Naya. A nyomozó finoman megfogta a karját, és
talpra állította, mire a nő igyekezett megtartani az egyensúlyát.
– El kell vinnünk a kórházba – mondta Paul Cooper.
– Nem, nem, minden oké. – Naya hangosan zihált, és tett pár lépést
előre. – Minden rendben.
– Valakinek el kell látnia a sebeit.
– Paul?! A pasas megszökött! – ordított fel hirtelen egy férfi, mire a
nyomozó megrántotta a vállát.

49