Page 100 - A sírból üdvözöl
P. 100

lehetőséget tálcán kínálják, akkor semmiképp se szabad visszautasítani.
        Legalábbis ő ezt megtanulta, nem is egyszer.
             A kávézó nem volt annyira lepukkant és szegényes, ahogy az kívülről
        látszott, sőt, eléggé kellemes helynek bizonyult első látásra. A kis, kör alakú
        asztalkák körül rendezetten el voltak helyezve a székek. A falakat sárgára
        mázolták, és fura, absztrakt festményeket tettek fel rá, mintegy
        díszítésképpen a marcipánfüzérek mellé. A pult melletti üveges
        hűtőszekrényben íncsiklandozó sütemények sorakoztak, arra csábítva a
        vásárlókat, hogy azonnal megkóstolják mindegyiket. A pult mögött egy fiatal
        fiú állt, és bőszen törölgette a poharakat. Amint meghallotta az ajtó fölé
        akasztott csengőt, felkapta a fejét, és lelkesen biccentett a feléjük
        érkezőknek. Összesen csak két asztal volt foglalt. Az egyiknél két lány ült, és
        vadul nyomogatták a telefonjukat, a másiknál egy idős hölgy volt, aki
        békésen a kávéját iszogatta, és újságot olvasott.
             Paul Cooper határozottan indult el az asztalok között, Naya pedig
        követte. A kávézó végében foglaltak helyet, szembe egymással, és ami után a
        pultos srác kihozta a megrendelt italokat, és végre újra hallótávolságon
        kívülre került, a nyomozó kissé előrébb hajolt.
        – Ugye tudja, hogy ezeket nem szabadna elmondanom magának?
             Naya bólintott.
        – Tudom.
             – Senkinek nem beszélhet róla, megértette?
             – Te jó ég, tisztában vagyok, mivel jár ez – csattant fel Naya, majd látván
        a nyomozó meglepett arcát, kicsit visszafogta magát. – Nem mondanék
        amúgy se senkinek semmit.
             – Helyes – nyugtázta Paul Cooper, majd belekortyolt a kávéjába. – Nos?
        Mit akar tudni?
             Naya megköszörülte a torkát, és hátradőlt a székében. Hirtelen fogalma
        sem volt, mivel kezdhetné, hiszen mindent akart tudni, ami Clarity Johnson
        és édesanyjának haláláról szólt, valamint a gyilkosokról. Általában bármilyen
        fontos beszélgetésre is készült, mindig gondosan megtervezett előre mindent
        – azt, amit mondani akart, és azt, amit ő válasznak akart hallani.
        – Hogyan halt meg Clarity és Martha Johnson? – tette fel az első kérdést.
        Lassan, és biztosan kell haladnia, és minden fontos dolgot ki kell szednie a
        férfiból. Azt is, amit nem akar elmondani.


        98
   95   96   97   98   99   100   101   102   103   104   105