Page 99 - A sírból üdvözöl

felsóhajtott, majd mohón táskájába süllyesztette. Hátradőlt az ülésen, majd
kinézett az ablakon, és amint rájött, hogy rossz felé mennek, felkiáltott: –
Nem is erre lakom!
– Tudom – felelte nemtörődömül Paul Cooper, majd leparkolt egy
lepukkant kávézó előtt, és leállította az autót.
– Akkor?
– Beszélgetni akart a gyilkosságról, nem? – A nyomozó kicsatolta a
biztonsági övét, majd megfordult, és most először nézett szembe Nayával,
akinek azonnal vad dübörgésbe kezdett a szíve. Nagyot nyelt, ahogy
belenézett a férfi csillogó, sötét szemeibe. Arcának határozott vonásai,
ajkának íve és a kemény tekintete teljesen elvarázsolta Nayát.
– D-de igen – nyögte végül, majd megrázta a fejét, hogy elterelje a
figyelmét a férfi arcáról. – Azt hittem, elfelejtette.
– Nem vagyok feledékeny.
Naya összefonta a karját a mellkasán.
– Ez érdekes – mondta. – Én tartozom magának, ráadásul maga még nem is
kedvel engem, most mégis idehozott, hogy beszélgessünk a gyilkosságról.
Miért csinálja ezt?
Paul Cooper arca megvonaglott.
– Segítek, mert megkért rá. Segítek, mert ez a feladatom – válaszolta
szárazon. – De ha már meggondolta magát, akkor szívesen halasztom a
témát.
– Nem! – vágta rá azonnal a pszichológus, majd zavartan megköszörülte
a torkát. – Akarom mondani nem, nem gondoltam meg magam. De miért
pont ide hozott?
A nyomozó a kávézóra pillantott, majd hanyagul megvonta a vállát.
– Ez itt egy lepukkantnak kinéző kávézó, ám ez az egyik legjobb hely a
környéken, és az a jó benne, hogy ezt kevesen tudják. Nem sokan járnak ide,
és itt kisebb a valószínűsége annak, hogy kihallgatnak. Az őrsön a kamerák
vesznek minden képet és hangot. Ott nem biztonságos.
– Az ember azt hinné, a rendőrség biztonságos hely.
– Az emberek sokat hisznek és keveset tudnak – felelte a nyomozó,
majd előre fordult. Kivágta az autó ajtaját, és kiszállt. A kávézó felé indult, és
hátra sem pillantott, hogy lássa, Naya követi-e. Naya kapva kapott az
alkalmon, és ő is gyorsan kiszállt a kocsiból, majd a férfi után sietett. Ha a

97