Page 95 - A sírból üdvözöl

rendbe hozzák az egyik javítónál, és olyan lesz, mint újkorában. Ráadásul
legyen tekintettel arra is, hogy nem csak a maga autója ment tönkre.
– Az engem nem érdekel! A javítást az a kur... khm... az a nő fogja
fizetni! – Mr. Lloydon látszott, hogy nehezére esik visszafognia magát, a
dühtől ugyanis teljesen elvörösödött az arca, és már-már köpte a szavakat. –
Én egy vasat se fogok fizetni.
– Mi folyik itt? – Charlotte mellett egy másik nő is megjelent, és kérdőn
Paul Cooper felé pillantott, aki óvatosan megrázta a fejét, jelezve, hogy nem
érdemes közbeavatkozni. – Mire ez a nagy ordítozás?
– Az a nő tönkretette az autóm hátulját! – nyavalygott Mr. Lloyd, és az
ujjával Nayára mutatott, aki erre még inkább zavarba jött.
– Jól van, akár be is foghatná végre – sziszegte Charlotte, de a mellette
álló – Naya számára ismeretlen nő – elkapta a karját, és megszorította, ezzel
is jelezve, hogy jobb, ha ő is lakatot tesz a szájára. A szemét ide-oda járatta
Mr. Lloyd és Naya között.
– Én... nem akartam, véletlen volt – nyögte ki nagy nehezen a
pszichológus, ugyanis borzasztóan kellemetlenül érezte magát ebben a
helyzetben. A sarkára kellett állnia, ha meg akarja védeni magát, hiszen az
apja mindig erre tanította. Állj a sarkadra, ha meg akarod oldani a
problémáidat. Ha pedig azt hiszed, hogy helyetted más fogja megtenni, vagy
a probléma megoldja saját magát, hát tévedsz. – Figyelmetlen voltam,
többször nem fog előfordulni. Sajnálom.
– Meghiszem azt – horkantott fel Mr. Lloyd.
– Hát persze, hiszen az emberek követnek el hibákat. Nemdebár? – Paul
Cooper felhúzott szemöldökkel nézett Mr. Lloydra, aki zavartan pislogott, és
mintha egy kicsit összébb is húzta volna magát. Óvatosan lépett egyet hátra.
– Nem értem, miről beszél – motyogta maga elé meredve, majd a
következő pillanatban felszegte az állát, és összeszűkült szemekkel nézett a
nyomozóra, mint akinek eszébe jutott, hogy nem hagyhatja magát. – Na, és
most? Nem fogja megbüntetni, vagy esetleg börtönbe zárni azt a nőt
rongálásért?
– Aprócska figyelmetlenség volt, megesik az ilyen, és ezért nem kell
börtönbe csukni senkit – mondta szárazon Paul Cooper. – És nem kell
túlreagálni a helyzetet sem, Mr. Lloyd. Egyszerűen csak beszéljék meg maguk
között Ms. Narrowayjel az egészet, és ezzel meg is van oldva a probléma.

93