Page 124 - A sírból üdvözöl

vagy talán... Naya felsikoltott a hirtelen fájdalomtól, ami a testébe hasított.
Ösztönösen a hasához kapott, és lerogyott a földre.
– Semmi baj, semmi baj. Gyerünk, Naya, oké, oké – zihálta, mintegy
bátorításképpen saját magának. – Minden rendben lesz, minden oké... – A nő
a hasára simított kézzel állt fel, és ebben a pillanatban nem érdekelte senki,
és semmi, csak egyenesen visszafelé kezdett rohanni. A cipőkopogás végig
kísérte őt a parkolóig, és ahogy egy pillanatra megfordult, Naya sötét
árnyakat látott. Őt követték.

* * *

Naya egy nő kiabálását hallotta, aztán egy férfi hangja is felcsendült, az
is ugyanolyan indulatos és dühös volt, mint a nőé. Pontosabban nem tudta
megmondani, kik kiabálnak, de a hangjuk határozottan is ismerős volt.
Ezután csend lett, és Naya végre ellazulhatott a semmiben, amiben eddig
gondolatban és testben is úszott. Aztán már nem tudta megmondani, mi
történt, csak egyszerűen magához tért, mintha egy rossz álomból ébredt
volna. Lehetséges, hogy tényleg elaludt. Ám most már nem érezte olyan
kábának magát, és a gondolatai sem voltak olyan ólomsúlyúak. Immár tudta
mozgatni a kezét, a lábát, látott és hallott. Időközben pedig rájött, hogy az
idegesítő gépezet a feje mellett a szívritmusára csipog, és hogy a sziszegő
hang a lélegeztetőgép miatt van, amit az orrára és a szájára helyeztek, és a
fehérség az valójában a fal. Oldalra fordította a fejét, és csak ekkor vette
észre a karjából kiálló csövet, ami jelezte, hogy éppen infúziót kap. Ráadásul
valaki ott állt az ágya mellett. Dr. Morgan volt az.
Az orvos szelíden mosolygott rá. Ősz tincsei kuszán meredeztek
mindenfelé, mintha már évek óta nem láttak volna fésűt. Arcát ráncok
szabdalták, ám Naya nem mondta volna többnek őt ötvennél, ugyanis kedves
mosolya sok évvel fiatalabbá tette.
– Hogy érzi magát, kisasszony? – kérdezte, ahogy levette a
lélegeztetőmaszkot a nő arcáról.
Naya kinyitotta a száját, hogy mondjon valamit. Fogalma sem volt, hol
van, vagy hogy egyáltalán hogyan és miért került ide. Bőszen kutatott az

122