Page 126 - A sírból üdvözöl

hogy elmondott mindent erről, aztán jött a telefonhívás... és a mérhetetlen
fájdalom a gyomránál. És persze a vér. Ám tovább semmire sem emlékezett,
csak némaságra és sűrű feketeségre, amely éppen olyan volt, mintha a halál
átölelte volna őt egy pillanatra.
– Én... – Kinyitotta a szemét, és ránézett a nyomozóra. – Emlékszem
valamikre. Meséltem magának a... balesetről, aztán... kimentem a mosdóba,
és... utána semmire. Fogalmam sincs, hogy... mi történt velem ezután.
A férfi arca megrándult.
– Meglőtték.
– Tessék?!
– Meglőtték, és szinte elvérzett, én pedig idehoztam, ahol hála dr.
Morgannek, megmenekült – toldotta meg a magyarázatát a férfi.
– Szerencséje volt, hogy a lövedék nem hatolt olyan mélyre – mondta
dr. Morgan. – Kiszedtem a golyót, és összevarrtam a sebet. Két hétig
bizonyára nem állhat még lábra. Vigyáznia kell a sebre, és nem szabad
megerőltetnie magát, hogy minél hamarabb meggyógyuljon.
– Két... két teljes hétig? – hápogta Naya. – De hiszen... az...
– Tudom, sok időnek tűnik – bólintott az orvos. – De ha azt akarja, hogy
a seb szépen begyógyuljon, akkor áldozatot kell hoznia. Két hét pedig
hamarabb elröppen, mint ahogy azt előre is gondolná.
– Nem fogok tudni majd dolgozni! M-mi lesz a betegeimmel? – Naya
mellkasa sebesen süllyedt és emelkedett. Két hétig nem állhat lábra, két
hétig ebben a kórházban kell maradnia. Ráadásul, ha nem tud dolgozni, akkor
honnan lesz annyi pénze, hogy a számláit kifizethesse erre a hónapra? Mi lesz
akkor a pácienseivel, akik már így is hiányolják? Az utóbbi napokban elég
sokszor elhalasztotta a kezeléseket.
– Most nem is ez a legnagyobb probléma – vágott közbe türelmetlenül
Paul Cooper. – Erre később is ráér foglalkozni.
Nayának minden alkalommal eszébe jutott a játék, amikor ránézett a
nyomozóra, vagy amikor a férfi megszólalt. Hiszen elmesélt mindent, ami
azon az éjszakán történt vele, és emiatt úgy érezte, mintha meztelen lenne. A
legféltettebb titkainak egyikét adta ki, ami egyben élete legborzasztóbb
napjai is voltak. Úgy érezte, hogy a nyomozó most már mindent tud róla, és
ez gondolatban meztelenné tette őt előtte. Legszívesebben visszaforgatta
volna az időt, hogy újra átélhesse azt a napot, és akkor nem mesélte volna el

124