Page 134 - A sírból üdvözöl
P. 134
valami más, földönkívüli lény, aki épp tökéletesség fogalmát próbálja
megtestesíteni.
A pszichológus kicsit félretolta a magazint, és óvatosan megérintette a
hasát, majd finoman megnyomta a sebet. Összepréselte az ajkait, ám nem
bírta tovább, felszisszent. Még mindig fájt, mintha egy hét alatt semmit nem
gyógyult volna.
– A francba! – suttogta, majd rápillantott az éjjeliszekrényen álló táskájára.
Kellettek a gyógyszerek, hogy ne érezze ezt az állandó fájdalmat, ami már
napok óta gyötri a megviselt testét. Úgy érezte, képtelen tovább még egy
percet is kibírni a tabletták nélkül. Nem csak kellettek neki, hanem szüksége
is volt rájuk, hiszen a fájdalomcsillapítók már nem segítettek.
Naya nem gondolkodott, csak egyszerűen előrelendült. Nem törődött az
éles fájdalommal, amely a testébe hasított, csak kinyújtott karral
nyújtózkodott az éjjeliszekrény felé, hogy elérhesse a táskát. Amint
megkaparintotta, kihalászta belőle a dobozt, és elégedetten felsóhajtott. Pár
másodpercig bámulta, majd lassan kinyitotta. Majd, ha dr. Morgan rájön,
akkor Naya hazudni fog. Azt fogja mondani, hogy egy ápolónő adta be
neki. Hazudj, ha hazudnod kell! – idézte fel Naya az apja szavait, majd
óvatosan kinyitotta a dobozt. A keze remegett, ahogy belenyúlt, ám ekkor
hirtelen kopogtak, és Naya szinte elejtette a gyógyszereket. Felsikkantott,
majd gyorsan a párnája mögé dugta, és újra a kezébe vette a magazint. Egy
ápolónő dugta be a fejét.
– Nocsak, úgy látszik, mégsem felejtette el mindenki magát, Ms.
Narroway – mondta lelkesen, majd látva Naya értetlen és egyben riadt
arckifejezését, hozzátette: – Látogatói érkeztek.
– Ó – nyögte Naya, és magában átkozódni kezdett, hogy azok a bizonyos
látogatók miért most érkeztek, és miért nem tudtak volna várni egy napot
még. – Ezt jó... hallani.
– Szeretné fogadni őket?
Naya habozott. Ha fogadja a látogatókat, nem veheti be a gyógyszerét.
Ha pedig nem fogadja... akkor ismét egyedül marad, mint ahogy az elmúlt pár
napon is, és az egyedüllét már-már elviselhetetlenné vált számára. Ráadásul
kíváncsi volt, hogy vajon kiknek jutott eszébe az, hogy ő itt fekszik a
kórházban, és emiatt eljöjjenek hozzá látogatóba.
– Igen, szeretném – bólintott, majd amint az ápoló becsukta az ajtót, Naya
gyorsan előszedte a sebtében eldugott gyógyszereket. Pár darab tabletta
132

