Page 139 - A sírból üdvözöl

– Nem akarsz leülni? – kérdezte végül kedvesen, és a sarokban álló szék
felé intett, ugyanis már idegesítette, hogy a kislány ökölbe szorított kezekkel,
szótlanul álldogált, és az arcát fürkészte.
Anja szinte már gépies mozdulatokkal fordult meg, megragadta a
széket, az ágy mellé húzta, és felült rá. Zöld szemeiben megjelent a kék
árnyalata, ám azonnal el is tűnt. Naya pislogott párat, és ismét a kislány
szemébe nézett. Már megint képzelődne?
– Na, és hogy vagy? – törte meg végül a csendet Naya, hogy ne érezze
olyan kellemetlenül magát. Anja nem felelt, csak a lábait lóbálva nézett a
pszichológusra, aki zavartan megköszörülte a torkát. – Öhm... miről szeretnél
beszélgetni?
Anja abbahagyta a láblógatást, és összepréselte az ajkait, majd tágra
nyílt szemekkel, lassan közelebb hajolt.
– Én megmondtam – suttogta hosszas hallgatás után. – Csak maga nem
figyelt.
– Mit mondtál meg? – lepődött meg Naya.
– A vér előtt megmondtam, hogy kezdődni fog. Ugyanúgy, ahogy
kezdődni fog a füst és a föld is. Csak maga nem figyelt oda, Naya Narroway.
Maga sosem figyelt semmire sem.
– Anja... miről beszélsz? – kérdezte riadtan a nő. – Miféle vér kezdődik?
– Kezdődni fognak a dolgok. – Anja körülnézett a szobában, majd
hátradőlt a széken. – A vér már elkezdődött, aztán jön a füst és a föld.
Figyeljen, mert megbánja. Megbán mindent, ha még nem tette meg. Tudja...
vannak nyomok. Vannak, amiket nem tudtak eltűntetni.
Nayát kirázta a hideg, de próbált nyugodt maradni.
– Anja – kezdte –, megtennéd, hogy elmagyarázod, hogy érted ezt az
egészet? Mik fognak elkezdődni? Miféle nyomok vannak?
A kislány grimaszolt egyet.
– Majd idővel megtudja – mondta, és leugrott a székről, majd közelebb lépett
az ágyhoz. Odahajolt a pszichológushoz, és a fülébe suttogta:
– Azt kapsz, amit megérdemelsz. – Azzal hátat fordított, és elment. Az ajtóból
még egyszer visszafordult, rámosolygott Nayára, aztán elrohant. Az ajtó
hangos csattanással csapódott be mögötte.
Naya alig kapott levegőt. Meredten bámult az ajtóra, és érezte, hogy
mindjárt rosszul lesz. Hátradőlt, és behunyta a szemét. Nem, nem, nem

137