Page 138 - A sírból üdvözöl

– Egyébként most már, ugye, jól van? – Mrs. Griffits kezdett egyre
jobban elvörösödni, miközben igyekezett minél gyorsabban témát váltani. –
Az ápolónő szerint egy hét múlva már kiengedik innen.
– Sokkal jobban vagyok – mondta Naya. – Remélem, hogy azok, akik
meg akartak ölni, várnak még egy annyi időt, amíg teljesen meggyógyulok, és
csak utána próbálkoznak megint.
– Én meg remélem, hogy többet senki sem próbálkozik azzal, hogy
eltegye magát láb alól, Ms. Narroway. Egyébként is, ki tenne ilyet?
Gondolom, maga senkinek sem ártott...
– Ms. Narroway most meg fog halni? – Anja kérdése félbeszakította
Mrs. Griffitset, mire a nő azonnal elhallgatott, és meglepetten nézett a
lányára.
– Nem – suttogta elhaló hangon, mint aki alig hiszi el, hogy egyáltalán
létezik ilyen kérdés. – Nem, édesem, jajj, dehogy! – Mrs. Griffits leguggolt, és
megsimogatta Anja arcát. – Minden rendben van, Ms. Narrowayjel, csak
most beteg, és azért kell kórházban lennie. De nemsokára kimehet innen, és
akkor megint fogtok tudni beszélgetni, jó? Apropó, szeretnél mondani neki
most valamit? Mert anya még el kell menjen megkeresni valakit, és te még itt
maradhatnál. Vagy... gond lenne, ha Anja egy kicsit még maradna?
Naya nem szívesen akart kettesben maradni a kislánnyal, de azért
megrázta a fejét.
– Egyáltalán nem gond.
– Ennek örülök – mosolyodott el Mrs. Griffits. – Köszönöm, igazán hálás
vagyok azért, amit a lányomért tesz. Anja, a kijáratnál találkozunk, rendben?
Addig is, viszlát, Ms. Narroway, vigyázzon magára!
Ahogy Mrs. Griffits mögött becsukódott az ajtó, hirtelen mintha minden
megfagyott volna a szobában, és Naya úgy érezte, mintha a hőmérséklet is
lecsökkent volna vagy tíz fokot. Borzasztóan kellemetlenül érezte magát Anja
társaságában, tudva, hogy képtelen megmozdulni az ágyban, és emiatt
teljesen kiszolgáltatottnak érezte magát. Ráadásul ez a kislány, aki most itt
állt előtte, közel sem hasonlított Anja Griffitsre. Volt valami a tekintetében, a
mosolyában és az arcának vonalában, ami megijesztette Nayát, és arra
késztette, hogy megtartson egy bizonyos távolságot kettőjük között.

136