Page 145 - A sírból üdvözöl
P. 145

nyomozót, aki kényelmesen elhelyezkedett az asztal mellett, és türelmesen
         megvárta, amíg Naya megfőzi, majd felszolgálja a teát.
             – Nos? Mit kell ideadnia? – kezdett bele azonnal Naya, mikor már
         mindketten a teájukat szürcsölgették.
             Paul Cooper felvonta az egyik szemöldökét, mintha neheztelne arra,
         hogy a nő ilyen türelmetlen, de aztán szó nélkül benyúlt a zsebébe, és
         előhúzott egy kisebb zacskót, ám nem adta azonnal oda.
         – Tudja mik vannak ebben? – kérdezte; a hangja titokzatos volt és
         meglehetősen halk, ám látva a nő értetlen arcát, azonnal válaszolt is a saját
         kérdésére. – Fényképek a helyszínről. Ne higgye azt, hogy ezt másoknak is
         mutogatom, szóval igen kiváltságosnak érezheti magát.
             – De miért adja ide ezeket nekem? – kérdezte meglepetten Naya.
             – Kíváncsi a részletekre is, nem? No, de valamit valamiért alapon
         szeretnék üzletelni magával.
             – Tehát tennem kell valamit ahhoz, hogy megtudjak még egyet s mást
         Clarity és Martha Johnson meggyilkolásáról? – A nő elhúzta a száját, és
         előrehajolt. – Tudtam én, hogy nem mondott el mindent.
             – Nem bízok senkiben – mordult fel a nyomozó. – Elmondtam nagy
         vonalakban a gyilkosságot és válaszolgattam a kérdéseire, amennyire csak
         hatalmamban állt. De ez nem olyan dolog, amit csak úgy szétkürtölhet az
         ember. Megvolt rá a jó okom, hogy nem árultam el minden egyes részletet.
         De még tudok szolgálni párral, csakis akkor, ha segít nekem. Legalább lesz
         okom bízni magában.
             Naya elgondolkodott egy pillanatra. Első perctől tudta, hogy Paul
         Cooper nem fog neki mindent elárulni. Ez már abból kiderült, ahogy
         legelőször viszonyult a dologhoz. Ámbár most hajlandó lesz elárulni még
         egyet s mást neki, cserében csak segítenie kell a férfinak.
         – Mit kell tennem? – kérdezte kíváncsian.
             A férfi megforgatta a kezében a zacskót.
         – Három hónapja kaptam meg csak az ügyet. Kilenc hónapomba telt, hogy
         küzdjek azért, hogy megkaphassam, de Mr. Harrison másokra bízta, akik
         annyira idióták voltak, hogy semmire sem jutottak. Amikor megkaptam az
         ügyet, elölről kezdtem mindent. Újra kivallattam minden egyes szomszédot,
         de már nem beszéltek olyan sokat nekem, mint az előző nyomozónak.
         Tudtommal, Clarity Johnson közel állt a szomszédban lakó Anja Griffitshez.


                                                                           143
   140   141   142   143   144   145   146   147   148   149   150