Page 169 - A sírból üdvözöl

észrevegye.
– Ezt már rengetegszer mondták nekem – jegyezte meg. – Egyébként sem
akartam világgá kürtölni ezt, és csak kíváncsiságból kérdezem. De nem
erőltetem, ha nem akarja elmondani.
Samantha elhúzta a száját. Az ujjai között a kanalát forgatta, amivel
ezelőtt még a teáját kavargatta. Úgy érezte, már így is túl sokat mondott, és
még a bátyja kérését is megszegte, hiszen megígérte neki, hogy egy szót sem
fog szólni a Johnson-ügyről, de a szavak mégis akaratlanul kibuktak belőle, és
már nem tudta megzabolázni őket. Egyébként is, ha Paul valamennyire is
megbízik Naya Narrowayben, akkor neki sincs mitől félni. Amúgy is; ha akar
beszél, ha nem, akkor nem. Ebben az esetben pedig úgy érezte, jobb, ha az
előbbit választja.
– A gyilkosság megtörténése után nagy volt a felhajtás – kezdte. –
Amikor Harry Johnson megtalálta a felesége és a gyereke holttestét, azonnal
értesítette a rendőrséget. Legelőször két rendőr ment ki; David Wolf és Paul,
ők pedig erősítést hívtak. Az ügyet végül David Wolf kapta meg. Neki kellett
volna kivizsgáltatnia a holttesteket, ujjlenyomatokat keresni rajtuk,
átvizsgálni a házat, és őrizetbe venni a gyanúsítottakat. Csak, hogy David
semmit sem csinált. Nem tudom, kiderített-e bár valamit, de ha igen, akkor
eltussolta rendesen. Paulnak pedig... bizonyos okok miatt szüksége volt az
ügyre, csak a főnök, Mr. Harrison mindig másokat szabott rá, így Paul hiába
küzdött, nem kapott szabad kezet a Johnson-ügyben. Kilenc hónapjába telt,
mire Mr. Harrison rájött, hogy David Wolf az égvilágon semmit nem kezdett
az üggyel, és Paul végre megkapta. Csakhogy ezt David nem nézte jó
szemmel, hogy egy látszólag nagyon fontos ügyben mellőzték. Egyébként
sem volt jó viszonyban Paullal, most is csak egymás vérét szívják. Ráadásul
Paulnak már nehezebb dolga van, hiszen mindent elölről kell kezdenie. De
most találtak egy nyomot, amit kivizsgálnak, és ez közelebb viheti őket a
megoldáshoz.
– Ez érdekes – mormogta Naya, és ismét ökölbe szorult a keze. Tehát
vannak nyomok. Ha vannak nyomok, akkor nemsokára megvan a gyilkos. És
ha megvan a gyilkos, akkor... akkor végre lezárul az ügy. Ha tényleg sikerül
elkapni a gyilkost. – És mik azok a nyomok? Ujjlenyomatok?
– Erről már nem tudok sokat, és ha tudnék is, itt és most nem szívesen
árulnám el.

167