Page 400 - A sírból üdvözöl

A temető hangjai

Paul sötét titkot őriz, megtudhatjuk, kicsoda is Daniel Saway, Naya pedig
mindig tudja, mennyit kell kérdeznie és kitől, hogy elérje azt, amit akar.
„ A holtak világában nincs mit keressen egyetlen élő lélek sem. Mint ahogy az
élők között sincsenek holtak. Hiszen élve nem lehet meghalni, ahogy holtan
sem lehet élni.”

Az óra mutatója lassan a tízes felé közeledett.
Az őrs meglehetősen csendesnek bizonyult; csupán egy-két rendőr lézengett
a folyosókon.
Paulnak kapóra jött ez, hiszen így nem kellett minden sarkon leállnia
beszélgetni valamelyik idiótával, és gond nélkül kikapcsolhatta a rendszert,
anélkül, hogy valaki észrevette volna. Thomas úgyis elaludt a monitorok
előtt, így már nem számított neki, működnek-e a biztonsági kamerák, vagy
sem. Ahogy Pault sem érdekelték már.
Hangtalanul osont vissza az irodájába.
– Kész?
– Senki nem látott. Akár neki is foghatsz.
Stewart Wall a sarokban levő kamera alá tolt egy széket, könnyűszerrel
felállt rá, és máris nekiállt, hogy leszerelje.
– Tulajdonképpen minek szedeted le? Eddig sem zavart sok vizet... – jegyezte
meg a kábelek babrálgatása közben.
– Már utálom, hogy hallják minden szavamat és lesik minden
mozdulatomat. Ráadásul Mr. Harrison, még ha vonakodva is, de
megengedte, hogy leszereltessem azt az átkozott kamerát. Jobb tudni, hogy
nem figyel senki sem. – Paul hanyagul nekidőlt az íróasztalának.
– Mondd időben, hogy valami rosszra készülsz, mert még nem tudtam
rendesen kikapcsolni, és akkor nem is fogom.
– Csak egyszerűen fogd be a szád, és kapcsold ki. Mindig muszáj
mindenről tudnod?

398