Page 574 - A sírból üdvözöl

elvesztették a gyermeküket, és emiatt csak árnyékuk önmaguknak.
Mindketten megjárták a poklot, aminek a tüze mai napig égeti a testüket,
valahányszor eszükbe jut az az aprócska koporsó a föld alatt... Néha eszébe
jutott, hogy ő talán még mindig jobban járt a nőnél, hiszen bár megismerhette
a gyerekét. Nayának viszont még ez sem adatott meg; már akkor halott volt,
mikor legelőször a kezébe vehette.
Csakhogy a közös út és tapasztalat még nem jelentett közös irányt, mint
ahogy feltétlen bizalmat sem, hiába ígérte meg neki. Hazug szavakkal a
szövetség vajmi keveset jelent, pláne, ha az illető még ki is játssza az oly
ingatag alapokon álló bizalmat, mint ahogy ezt Naya is tette akkor, amikor
betört az archívumba az aktája miatt. Stewart szavai jutottak eszébe... A
barátja megmondta, sőt, figyelmeztette, hogy nem kellene beavatni őt a
dolgokba, hiszen rájön a titokra, és hát nem így történt? Naya megneszelte,
hogy valami nincs rendjén, és lám, ki is derítette az igazságot. De ez az ő
hibája is volt... Nem kellett volna megcsókolnia a nőt, nem szabadott volna
olyan közel kerülniük egymáshoz. Csakhogy Naya ajkának íze, a hajának enyhe
virágillata, a testének melege teljesen megbabonázta őt, és elvette az eszét.
Abban a néhány másodpercben meg sem fordult a fejében, hogy ennek
végzetes következményei is lehetnek. Most pedig a titka egy olyan ember
kezébe került, akiben nem tudott annyira megbízni, mint szeretett volna.
Egyébként is, nem olyan ember volt, aki csak úgy osztogatta a bizalom-
kártyáit. Sok rossz döntést hozott már az életben, ami miatt megbűnhődött,
ráadásul éppen elegen árulták el őt ahhoz, hogy tanulva a hibáiból,
megfontolja, kihez hogyan viszonyuljon. Régen persze más volt. Akkor még
mindent szépnek és jónak hitt. Rózsaszín köd telepedett az agyára, úszott a
sikerben és a hírnévben, mindene megvolt, amit csak akart... Aztán a
gyönyörű kis élete, amiről mindaddig álmodni se mert, szépen lassan
elhamvadt. Utána már nem látta olyan szépnek a világot, belátott a maszkja
mögé, megtapasztalta, mennyire mocskos és rothadt minden.
Elégszer csalódott ahhoz, hogy megtanulja, nem minden olyan, mint
amilyennek először tűnik, hiszen a szelíd kutya is akármikor megveszhet. Igen,
Paul megtanulta, hogy óvatosnak kell lenni, hogy az emberekkel vigyázni kell,
mert belülről mindannyian romlottak. Ahogy ő maga is az. És talán Naya is...
Talán ezért ígérte meg neki, hogy megbízik benne, hogy odaadja a gyilkosság
információit a Kulcsért. Mindeddig ez volt a legostobább egyezség, amit Paul
valaha kötött. Csakhogy annyira vonzó volt számára a hamis ígéret, amit a

572