Page 155 - A sírból üdvözöl

Amint a víz elfogyott, Charles Downton kikapta a poharat a kezéből, és a
földre tette.
– Jobb már? Kér még? – kérdezte, miközben a ráncos ujjait Naya karjára
fűzte, és erősen tartotta a nőt.
– Nem kérek... és azt hiszem, igen... jobb egy kicsit...
– Jobb lenne, ha most azonnal autóba ülnénk, és elmennénk a kórházba
– ajánlotta a szomszéd, de Naya megrázta a fejét.
– Értse meg, hogy nincs szükségem orvosra! – rivallt rá a férfira. – Jól
vagyok. Ez csak egy kis vér... – Amihez rettenetes fájdalom is társul – de ezt
már nem mondta ki hangosan. Jobb, ha nem panaszkodik, és egyébként is, a
Narrowayek túlélők, semmi baja nem lesz egy ennyi vértől.
– Pontosan, csak egy kis vér, ami eláztatott mindent – morogta Charles
Downton. – Egyébként is, mi a fene történt magával?
– Elestem – vágta rá a pszichológus, majd látva a másik hitetlen
tekintetét, felmordult, és elfordította a fejét. – Amúgy sem tartozik magára.
– De igenis tartozik. Az ember egy kis eséstől nem fog már mindjárt
elvérezni...
– Közel sem ott járok, hogy megint elvérezzek.
– Megint? – hökkent meg az öreg, és elkerekedett szemekkel nézett a
nőre.
Naya csendben átkozódni kezdett, amiért elszólta magát. Jobban kellett
volna ügyelnie a szavaira, ami általában ment is neki, de mostanában egyre
gyakrabban csúsztak ki a száján olyan dolgok, amiket nem szívesen akart
senki orrára kötni. Mint például most, hiszen kinyögte ennek a vén
csotrogánynak, hogy egyszer majdnem elvérzett. Nem értette, miért nem tud
parancsolni magának – mintha a szavai valamiért öntudatlanul ömlenének a
szájából, és olyan dolgokká formálódnának, amiket nem akart elmondani
senkinek sem, csak magának akarta megtartani.
Tegyél lakatot a szádra, Naya. El kell döntened, mikor mit érdemes
kimondani. És el kell döntened azt is, hogy amit kimondasz, annak lesz-e majd
később hatása rád. Vagy egyáltalán jó-e kimondani olyan szavakat, amiket
már nem lehet visszaszívni? Nayának ismét eszébe jutottak az apja szavai,
ettől pedig még dühösebb lett, hiszen képtelen volt megtartani a drága
James Narroway tanító szavait, aki mindig akkor és azt mondta, amit csak
kellett. Mert ő mindenben profi volt, ezt senki sem tagadhatta. Naya éppen

153