Page 159 - A sírból üdvözöl

hiszen képes volt összevarrni a saját sebét, ami nem volt valami kellemes, de
minden esetre sokkal jobban érezte magát utána. Gondosan
lefertőtlenítette, és bekötötte, ezzel pedig letudta az egészet. Az sem
érdekelte, hogy minden egyes lépésnél pokolian fájt a testének azon része,
hiszen sokkal jobb dolga volt annál, mintsem ezen siránkozni és
gondolkodni.
Kipihente az éjszaka fáradalmait, és végre kivette a neki szánt
szabadságot, így két teljes napig ki sem mozdult a házból, csak az ágyban
feküdt, limonádét szürcsölgetett, és kiolvasta a könyvtárból nemrég
kikölcsönzött könyveit, amikre eddig még nem nagyon volt ideje, és amiket
már rég vissza kellett volna vinnie. Egy pillanatra sem gondolt nem kívánatos
dolgokra, csak egyszerűen pihenni akart, ám hiába akarta száműzni a fejéből
a nyomasztó gondolatokat, azok minduntalan visszatértek hozzá, és nem
hagyták, hogy teljes békében és nyugalomban nosztalgiázzon. Folyton azon
töprengett, hogy vajon honnan tudja azt a bizonyos dolgot az öreg. Ha pedig
tudja, és tényleg arra utalt nem olyan rég, akkor neki gondoskodnia kell arról,
hogy a vén Charles Downtonnak el ne járjon a szája. Mert ha ez véletlenül
megtörténne, akkor neki vége, az egyszer biztos. És csak innentől mennének
vérre a dolgok, ami már magában nem egy biztató gondolat.
Naya nem félt. Még.
Magát is meglepte, mennyire nyugodt tudott lenni emiatt. Egyik része biztos
volt, hogy az öreg kussolni fog, mert ha már úgyis tudja, akkor bizonyára fél,
és azzal is tisztában van, hogy ha eljár a szája, számolnia kell a
következményekkel, a másik része pedig kételkedett. Charles Downton
kétség kívül mindenkivel őszinte volt, és olyan cifrán osztogatta a
véleményeit, hogy az ember először megijedett tőle, utána pedig már csak
legyintett az egészre. Ebből a szempontból pedig neki igenis tartania kell az
öregtől, és nem bízhat meg benne. Nem mintha lenne oka a bizalomra.
Naya hirtelen nagyon dühös lett. Valami nagyon nem stimmelt, csak
nem tudta, hol lehet a baj. Eddig minden simán ment, de most?
Összekuszálódtak a dolgok, és az irányítás is kicsúszott a kezéből. Valaki
beleszólt a rendszerébe, amit nagy gonddal kiépített, és minden omladozni
kezdett. Ezt pedig nem hagyhatta. Utána kell járnia, hogy mi hibádzik ebben
az egészbe. Csak először meg kéne gyógyulnia, hiszen még mindig
borzasztóan fájt mindene, és nem akarta tovább gyötörni a testét, ami már
így is teljesen kimerült. Tisztában volt vele, hogy várnia kell még a gyógyulása

157