Page 163 - A sírból üdvözöl

felkapottabbá válni, köszönhetően az új kínálatnak, amit átböngészve
Nayának fogalma sem volt, mit rendelhetne. Azt sem tudta már, mire van
szüksége egyáltalán, amitől valamennyire jobban érezhetné magát. Talán egy
jó erős whiskytől erőre kaphatna, de tudta, hogy a gyógyszerei miatt nem
ihat szeszes italt, ráadásul Samantha előtt sem akart úgy bemutatkozni, mint
aki valósággal rajong az alkoholért. Így csak egy egyszerű kávét kért, cukorral
és tejjel, miközben figyelte Samanthát, aki tőle eltérően teát rendelt.
A kávézó leghátuljában, a sarokban foglaltak helyet, ami Samantha
választott ki. Naya hirtelen nem tudta eldönteni, hogy a beszélgetés témája
miatt ülnek-e ide, vagy csak azért, mert ez családi vonás a Coopereknél, hogy
minden társasági helyen a sarokban levő asztalhoz ülnek. Különösebben nem
zavarta ez, hiszen a nő még meg is kérdezte, jó lesz-e itt, ő pedig megadóan
bólintott, miközben érezte, hogy kezd egyre türelmetlenebb lenni, ha nem
térnek azonnal a tárgyra.
Miután a pincér kihozta a megrendelt teát és kávét, Samantha
gyanakodva körülnézett a kávézóban.
– Egyszer sem jártam itt – mondta. – Paullal mindig abba a kávézóba
mentünk, ahol nemrég magát is meglőtték. Sajnos, az eset után nem szívesen
térek arra.
– Megértem – bólintott Naya.
– Ó, és jobban van már? Fáj még a sebe? Dr. Morgan említette, mikor a
legutóbb a kórházban voltam, hogy már kiengedték, és a seb szépen gyógyul.
– Minden rendben, sokkal jobban vagyok már – hazudta a pszichológus,
majd végigmérte Samanthát. Hiába, a nő egyszerűen nem tudott sem jól
hazudni, sem pedig jól palástolni a találkozásuk okát, emiatt pedig Naya
elmosolyodott egy pillanatra. – Mivel vette rá magát Paul, hogy
bébiszitterkedjen felettem?
– Micsoda? – lepődött meg Samantha.
– Süt az arcáról az, hogy milyen kínokat él át amiatt, hogy kitaláljon
valamilyen témát, aminek az ígéretével idecsalogatott. Ráadásul nem
hinném, hogy találomra beállítana valakihez, akit nem is ismer, hogy
elbeszélgessen pár fontosnak hazudtolt dologról. Ennek tetejében pedig
tudom, hogy Paul küldte, hogy ellenőrizze, tényleg meghúztam-e magam,
ahogy azt a nyakamra kötötte – mondta Naya, és elégedett volt magával,
amiért ilyen hamar levonta a következtetést.

161