Page 199 - A sírból üdvözöl
P. 199

mindezeket együttvéve abban biztosak vagyunk, hogy női hajszálak, és nagy
         a valószínűsége annak is, hogy az elkövető tulajdonában állnak.
             – Hogyhogy? Nem lehetséges, hogy Johnsonék valamelyik
         hozzátartozójáé, vagy esetleg barátjuké, akik a haláluk után a házban jártak?
             Paul megrázta a fejét.
         – A gyilkosság a nappaliban történt, ahova a nyomozókon kívül senki sem
         járt, és más nem is szabadott bemenjen a nyomok érdekében. Azalatt a
         kilenc hónap alatt, mikor nem az én kezemben volt az ügy, az illető nyomozó
         meg sem közelítette a ház azt a részét, tekintve, hogy semmit sem állt
         szándékában kideríteni, így az a rész érintetlen maradt. Az elején azt
         gondoltam, valaki járt aznap Johnsonékni, ezért kifaggattam mindenkit:
         szomszédokat, barátokat, járókelőket, akik aznap, de még azelőtt is a Charles
         Street környékén lehettek, de senki nem állította azt, hogy látott volna
         valakit bemenni a házba. Felkerestem Johnsonék összes közeli barátját, és
         legtöbbjük állítása szerint nemigen szoktak vendégeket fogadni a házukban.
         Pontosabban Martha nem szerette, ha az otthonában kellett fogadnia a
         barátait. Az ilyet általában közhelyekre szervezte; éttermek, bárok. A legtöbb
         közeli barát sosem járt a házukban.
             – Egy nagyon közeli barát sem járhatott náluk, aki parókát viselt?
             – Nem. Ennek már utánajártam, ezért is tartom valószínűnek, hogy a
         hajszálak talán a gyilkoshoz tartoznak, ez pedig jó nyom; legalábbis jobb,
         mint a semmi. Lehetséges az is, hogy zsákutca, de reménykedem, hogy hátha
         találok valamit. Legalább elindulhatok valami felé, és nem kell tétlenkednem.
         Mindenképpen ki szeretném deríteni, ki parókájához tartoznak a hajszálak.
             – Akkor nem szükséges Emilyvel beszélnem, igaz? Ha senki sem járt
         aznap...
             – Nem arról van szó, hogy valaki járt-e aznap, vagy nem a Johnson-
         házban – vágott közbe Paul. – Emily Griffits tud valamit, amit nem akar
         elárulni, ebben biztos vagyok. Mindenkinek vannak titkai, de neki valamivel
         több van, és sokkal nehezebbek.
             Naya beharapta az ajkát.
         – Értem. Tehát akkor egyáltalán nem biztos, hogy a hajszálak az elkövető
         tulajdonában állnak?
             – Nem. Ez csak egy egyszerű felvetés, ami hátha elindít valamerre.
         Lehet, hogy közel, lehet, hogy fényévnyi távolságra állnak a gyilkostól. De ez


                                                                           197
   194   195   196   197   198   199   200   201   202   203   204