Page 201 - A sírból üdvözöl

ha az, amiben bízott, és amire azt hitte, biztos, az valójában nem is az? Ugye,
érti, mire gondolok?
– Hát persze, értem. Csupán kíváncsi voltam a válaszára ezzel
kapcsolatban. – Naya megigazította a haját, és gondosan a füle mögé simított
egy tincset. Látta, hogy a nyomozó a tekintetével kíséri a mozdulatait. – De ez
tanácsnak is megfelel, amit érdemes megfogadni.
Zavartan megköszörülte a torkát.
Ezernyi és ezernyi kérdés kavargott még a fejében, de fogalma sem volt,
hogyan tehetné fel őket. Eszébe jutottak a pletykák, amiket Samantha
említett neki David Wolfról, arról a bizonyos másik nyomozóról, aki nem tett
semmit az ügy érdekében, csak kilenc hónapig a markában tartotta, de hogy
miért, azt nem tudta senki sem.
Legszívesebben őt is felhozta volna a beszélgetésbe, hátha Paul többet is
elmondana róla, de úgy érezte, hogy a nyomozó már így is eléggé feszült és
dühös amiatt, hogy ő még mindig nem tartotta magát az egyezséghez, és
nem rukkolt elő semmivel sem Emilyvel kapcsolatban. Ráadásul még most is
ő faggatta a férfit, még több információ reményében, amit úgy látszik, Paul
már nem szívesen árul el. Nem akarta ennél is jobban dühíteni a férfit, így
inkább tapintatosan kihagyta David Wolfot és a róla keringő pletykákat, pedig
nagyon szerette volna hallani a nyomozótól, hogy mi az, amiben hihet, és mi
az, amiben nem, ugyanis nem akart továbbra is sötétben tapogatózni, hiszen
így is kevesebbet tudott a Johnson-ügyről, mint amennyit szeretett volna.
De nem akart ennél messzebbre menni most, mert félt, hogy Paul egyszer
csak feláll, és itt hagyja őt, mondván, hogy már így is túl sokat árult el, és
addig nem fog többet mondani, míg ő nem teljesíti az egyezség rá eső részét.
– Nos, khm... hadd tisztázzam az eddigi információkat – folytatta. –
Annyit tudnak eddig, hogy az első áldozat Clarity volt, utána Martha, és azért,
mert a lánya kínzásával próbáltak hatni az állítólag vallatott Marthára
bizonyos okok miatt. Igaz? – Paul bólintott. – Melyik napszakban történt a
gyilkosság?
– Estefelé, pontosabban hat-hét óra körül történt.
– Értem. Tehát a gyilkosság hat-hét között történt, az áldozatokat
családapa találta meg, aki eddig dolgozott, és azonnal értesítette a
rendőröket. – Naya közben fejben jegyzetelt. Úgy érezte, ha még egyszer
elismétli a hallottakat, jobban megmarad az emlékezetében. – Eddig nem

199