Page 206 - A sírból üdvözöl
P. 206

nekirontott, és a fejét célozta. Ütéseit a nyomozó minden alkalommal
        sikeresen kivédte.
             A pisztoly pár lépésnyire feküdt a földön, és látszólag a férfinek az volt a
        célja, hogy minél közelebb kerülhessen hozzá, de a nyomozó nem engedte.
        Naya félrelökte a könyveket, elkapta a mellette levő asztalt, és felhúzta
        magát. Segíteni akart Paulnak, ezért megtett pár bizonytalan lépést. A
        szemét a pisztolyra szegezte, és érezte, ahogy az egész testét átjárja az
        adrenalin. Az izgatottság ott fortyogott minden egyes porcikájában, ezért
        minden félelme elillant, és a fegyver után vetette magát. A pisztoly csöve
        meleg volt az előbbi lövéstől, és ahogy Naya kibiztosította, érezte, hogy egyre
        forróbb és forróbb lesz, mintha meg akarná égetni a tenyerét.
        – Mi a fenét csinál?! – hallotta Paul meglepett, ám egyben dühös kiáltását,
        azonban rá sem hederített, csak az idegenre szegezte a fegyvert, a ravaszra
        tette az ujját, és lőni akart, ám a következő pillanatban egy jól irányzott
        rúgással valaki kiütötte a kezéből.
             Ezután Naya kapta a rúgásokat. Egy a jobb combját érte, egy pedig az
        oldalát; erre már minden levegő kiszaladt a tüdejéből, és esélye sem maradt
        védekezni. Nyöszörögve húzta magát hátrébb, és úgy nézett fel az
        ellenfelére, aki vészjóslóan vigyorgott rá, egy újabb ütésre készülve. Csak
        ekkor vette észre, hogy az ellenfele valójában ugyanaz a nő, akit nemrég még
        megbámultak Paullal.
        – Na, cica, akarsz játszani? – hajolt oda hozzá az idegen; és már emelte is az
        öklét, ám a következő pillanatban valaki elrántotta onnan.
             – Meneküljön, Naya, a kurva életbe is! Takarodjon el innen! – Paul
        sápadt volt, az arca vértől piroslott.
             Elfordult, és megpróbált felállni, ám ekkor valaki csapást mért a
        gerincére, ő pedig felsikoltva ismét térdre bukott. Aztán a nő belemarkolt a
        hajába, és hátrarántotta a fejét. Naya kés élét érezte a torkán, és levegőt is
        alig mert venni ijedtében. Teljességgel sokkot kapott, hiszen nem volt
        felkészülve rá, hogy valaha is meg kell tapasztalnia ezt – amint egy éles kés
        hideg pengéje a nyakához ér, és egy leheletnyivel belevág a finom bőrbe.
        Az egész testében remegni kezdett, hiszen tisztában volt vele, hogy egyetlen
        rossz mozdulat, és neki azonnal vége.
             Naya nevetségesnek érezte magát, amint dermedten térdel a földön, és
        gondolatban azon rimánkodik, nehogy elvágják a torkát. Ha ezt James
        Narroway meglátná! Lehetséges, hogy már most forog a sírjában, amiért a

        204
   201   202   203   204   205   206   207   208   209   210   211