Page 248 - A sírból üdvözöl
P. 248
– Na, álljunk csak meg egy pillanatra! – sziszegte Emily. – Tíz éve nem
láttad, nem beszéltél vele, nem hallottál róla. Mégis miért vagy ilyen biztos
benne, hogy képes lenne ölni? Tíz év alatt volt elég ideje feldolgozni a
fájdalmat és meggyászolni a fiát. Talán már nem is emlékszik a Játékra. Talán
már nem érdekli a dolog. Ha be is gyógyultak a sebei, minek piszkálná fel
őket? Naya nem hülye, de nem is okos.
– Úgy csinálsz, mintha ismernéd...
– Hidd el, elég volt nekem annyi idő, amennyit vele töltöttem, hogy
valamennyire megtudjam, milyen is valójában, még ha nem is ismerem
annyira jól, mint te. Tönkrement, Robert. Teljesen tönkrement, és ez jó dolog
ránk nézve. Nem fog bántani. Lehet, nem is emlékszik arra a hülye Listára.
Jobb lenne, ha végre lezárnád magadban ezt, és hagynád a fenébe. Nem éri
meg, hogy ezen rágd magad naphosszat.
Ismét hosszúra nyúlt kettejük közt a csend. Egy, kettő, három... A
citromfű illata már nem érződött, a tea is kihűlt, és szinte megfagyasztotta
Robert torkát, ahogy kortyolt egy nagyot belőle.
– Hiba volt... Nem kellett volna azt hinnem, kézben tartod a dolgokat. Nem
kellett volna engednem, hogy hozzá írasd Anját.
– Most attól félsz, őt is bántani fogja? Vagy félrekezeli? Nyugodj már
meg, Rob... Hidd el, hogy eddig minden a terv szerint halad.
– Hogyan higgyem el, ha be sem avattál a tervedbe? Fogalmam sincs,
mire készülsz, vagy mit akarsz tenni. Jobb lett volna, ha hagytad volna őt
békén, nem kellett volna Anját beíratnod hozzá. Ha azt hiszed, eddig
elfelejtette a Játékot, hát most biztos eszébe juttattad... Ráadásul mit akartál
ezzel elérni? Hogy újra kapcsolatba kerüljünk? Hogy bef...
– Fogd be! – csattant fel hirtelen Emily, mire Robert azonnal
elhallgatott. – Tudom, mit csinálok. Tudom, hogyan kell csinálni, és nem
akarom, hogy akadályozz. Bíznod kellene bennem, ahogy eddig is bíztál,
ahogy a Játék alatt is megtetted. Elintéztem neked, nem? Megtettem, amit
akartál, de nem látom, hogy hálás lennél ért. Mar a bűntudat, igaz? De már
nincs mit tenni. Megtörtént, és kész. És ezután is meg fog történni, ha
akarod, ha nem, ha hagyod, ha nem.
– Emily...
– És ez az egész szarság nem történt volna meg, ha te is rendesen
elvégezted volna ott a dolgodat. Rendesen meg kellett volna fenyíts
246

