Page 262 - A sírból üdvözöl

a Johnson-ügy, így vagy üzenni és megfélemlíteni akart, hogy álljak le a
nyomozással, vagy pedig szánt szándékkal megöletni...
– Várjon csak egy pillanatra! – vágott közbe Naya. – Ez a maga ügye, a
maga harca. Mi köze nekem ehhez? Mi közöm van nekem egyáltalán David
Wolfhoz?
– Bizonyára látott minket együtt, és azt hiszi... nos, hogy kicsit több van
köztünk, mint puszta... szövetség, vagy esetleg, nevezzem barátságnak, ha így
jobban hangzik. Így, hogy belekeverte magát is ebbe a szarságba, úgy
gondolom, az a célja, hogy fájdalmat okozzon nekem – magyarázta Paul, és a
szavai megtoldotta egy hosszú sóhajjal.
– És most mit akar csinálni? Mármint ezzel az egésszel... Meg akarja
gyanúsítani mindenki előtt? Úgy sejtem, annak végzetes körülményei
lesznek.
– Na, igen. Ez a legnagyobb hátulütője a dolgoknak. Nem fogom tudni
meggyanúsítani Wolfot, ugyanis tudom, hogy ha megcsorbítom a hírnevét,
esetleg lyukat ütök a tervén, akkor nemcsak a halálommal megyek szembe,
hanem veszélybe sodorhatom Samanthát is. De még nem fogok lépni ez
ügyben. Egyelőre.
– Mik a tervei? – Naya izgatottan várva a válaszra előrébb hajolt.
– Még várok, hátha találok bizonyítékot. Biztos vagyok benne, hogy Mr.
Harrison hinne nekem. De most az a legfontosabb, hogy maga biztonságban
legyen. Nem akarom, hogy megint baja essen, és az életével
játszadozzanak...
Naya elmosolyodott, és érezte, hogy lassan elvörösödik a nyaka és az
arca. Tetszett neki, hogy Paul aggódott érte, de ezt már nem tette szóvá. A
kávésbögréje oldalát kapargatta, miközben fél szemmel a nyomozó leste, aki
az asztalra meredve elmerült a gondolataiban.
– Egy dolgot még mindig nem értek – szólalt meg halkan. – Ha Wolf ilyen...
nagy ember, és maga, vagyis most már én is szálka vagyok a szemében, akkor
miért nem ölet meg egyből? Miért bízza ezeket a feladatokat ilyen
amatőrökre?
– Gondolom, még nem akar megölni minket. Csak ránk ijeszt. És hogy
pontosítsak; üdv David Wolf játékában!

260