Page 264 - A sírból üdvözöl

Sidony aznap este borzasztóan érezte magát. Amint a kevéske alkoholtól
és drogtól kótyagosan átestek a bejárat küszöbén, ő mást sem tett, csak
lerogyott a földre, és kiadta a gyomra minden tartalmát. Ezután pedig olyan
hangosan zokogott, mint még soha. Zac csak a kezébe temetett arccal állt a
szoba közepén, nem tett és nem mondott semmit, csak csendben sírt ő is.
Másnap Robert telefonált, és elmondta, hogy Naya él – a hangja bosszús volt,
ám egy árnyalatnyi megkönnyebbülést is ki lehetett hallani a szavai mögül.
Sidony emlékezett, hogy leültek Zackel a nappaliban, hogy átbeszéljék; el kell
mondaniuk Nayának. El kell mondaniuk mindent arról az estéről. Nem
hagyhatják olyan tudatban őt, hogy a balesete véletlen volt. Tudnia kell az
igazságot, akármennyire is komoly volt akkor Robert fenyegetése.
Emlékezett arra is, ahogy Zac megszorította a kezét, azt mondta minden
rendben lesz, Sidony, meglátod, hogy meg tudjuk oldani. Aztán
bátorításképpen olyan finoman csókolta meg, mint még soha.
Aztán elmentek a kórházba, és bevallották az igazságot Nayának.
Sidony először úgy érezte, képtelen rá, de visszatartotta a könnyeit, és
megtette, amit meg kellett tennie, bármennyire is félt közben. Naya arca és
szavai pedig egyenesen belevésődtek az agyába. Tűnjetek el! Ezt üvöltötte
akkor Naya, az arca eltorzult a dühtől, a szeme könnyektől csillogott, és neki
csak ez a kép maradt meg róla az emlékezetében, a többit mind elnyelték a
keserű érzelmek.
Most pedig, épp, hogy eltelt két és fél hét a Játék óta, megtörtént az,
ami Sidonynak ismét eszébe juttatta az elmúlt napok keserű mozzanatait.
Más helyzetben örült volna, ó, de mennyire, hogy igen! Hiszen egész életében
csak erre várt, semmi másra... Most azonban mégsem tudta kiélvezni a
pillanatot. Ugyanis valamiért rossz érzés fogta el, amint meglátta a két piros
csíkot a terhességi tesztjén. Egyszerűen nem tudta elhinni, hogy az, amit lát,
valóságos. Hogy igaz az, hogy teherbe esett annyi végigkínzott nap után. A
tudat, miszerint kisbabát várt, nehezen jutott el az agyáig, és alig tudta
felfogni a dolgot.
Amikor elmondta a panaszait a barátnőjének, miszerint a reggeleit
szokás szerint a vécécsésze fölé görnyedve tölti, a hasa folyton görcsöl,
ráadásul az étvágya is nagyon furcsán változik, az szó nélkül a kezébe
nyomott egy terhességi tesztet.
– Micsoda?! – kérdezte ő akkor meglepetten. – Én nem... nem vagyok
terhes...

262