Page 267 - A sírból üdvözöl

– Hát persze, mindenképp. Akár most is indulhatunk, ha gondolod. – Zac
apró csókokkal fűszerezte meg a szavait, majd az arcát a szőke tincsekbe
temetve hosszasan sóhajtott fel. – Szeretlek, Sidony – motyogta, és lehunyta
a szemét.
– Én is téged.
Hosszú, óráknak tűnő percekig álltak ott, egymást ölelve, ám ezt az
örömteli időt egy rövid, ámde türelmetlen kopogtatás szakította félbe, ami
pár másodperc után sokkal erőteljesebben ismétlődött meg.
Zac elengedte a barátnőjét.
– Várj, megnézem, ki az. Ne mozdulj!
Az ajtóhoz sietett; kissé bosszús volt, amiért félbeszakították, ám egyben
kíváncsi volt, ki lehet az, aki ilyenkor zavarja őket. Gondolta, hogy talán
megint Henry az. Az az idióta folyton pénzért kuncsorgott. Minden nap
telefonált neki, hogy kérjen pár fontot kajára, merthogy a legutóbbi
munkahelyéről is kíméletlenül kidobták, noha Zac tudta, hogy abból a pár
fontból a barátja néhány olcsó italt vesz, amit aztán a söpredék haverjaival
fogyaszt el, akiket az utcáról szed össze. A férfi tudta, hogy nem kellene adnia
neki egy fontot se, mert azt soha vissza nem kapja, de néha megesett a szíve
rajta, és kipótolta őt, még ha legbelül kissé zavarta is már a folytonos
kéregetés. Már éppen nyitotta is volna a száját, hogy köszönjön Henrynek, de
amikor kinyitotta az ajtót, a torkára fagyott a szó. Az ajtóban ugyanis James
Narroway állt.
Ünnepélyes, fekete zakót viselt, mintha készült volna valamiféle
ünnepségre, vagy mintha onnan jött volna. Feketére lakkozott cipője úgy
csillogott, akár egy kifényesített drágakő. Sötétbarna hajában kivehető volt
néhány ezüstös-fehéres hajszál, jelezve, hogy a férfi lassan átlép a negyvenes
éveibe. Amint felvillantotta megnyerő mosolyát, Zac nyaka akaratlanul is
elpirult, és a visszatartott levegőtől kidagadtak a halántékán az erek.
Mindenkire számított volna, csak rá nem...
Zac nem ismerte a férfit. Csak annyit tudott, hogy James a neve, és hogy
Naya apja, de semmi többet. Néha összefutottak, mikor ő és Sidony épp
Nayával volt, de egy kézfogásnál és egy köszönésnél több nem is nagyon
történt közöttük. Ezért is lepődött meg, mikor James kimondta a nevét, hiszen
nem is gondolta, hogy a férfi talán tudja, kicsoda is ő azon kívül, hogy a lánya
egyik barátja.
– Zac Turner, igaz?

265