Page 307 - A sírból üdvözöl
P. 307

döntést. – Nem – ismételte keményebben és hangosabban, mint kellett
         volna.
             Naya a fogát csikorgatva sziszegett vissza neki.
         – Azt mondtad, édes a bosszú, én pedig épp, hogy megízleltem, el akarod
         venni tőlem. Az én fiam gyilkosai, és ott akarok lenni, mikor bocsánatért
         esedezve sikoltoznak, ahogy lenyúzod róluk a bőrt. Végig akarom nézni.
             – Nem fogsz sem eljönni velem, sem pedig végignézni. Nem tudod,
         minek tennéd ki magad, Naya.
             – Nem vagyok már kisgyerek.
             – Nézz magadra! – hajolt előre James, és a hangja ellágyult. - Most nem
         ez az, amire szükséged van, higgy nekem.
             – Mert te pontosan tudod, mire van szükségem, igaz?
             - Pihenésre, hogy meggyógyulj, és más társaságára, hogy
         begyógyuljanak a lelkeden keletkezett sebek. De ha ezzel próbálsz segíteni
         magadon, nem lesz semmivel sem jobb. Az apád vagyok, tudom mi a jó
         neked.
             Naya megmarkolta a tolószéke karfáját.
         – Honnan tudod, hogy pont nem ez az, ami segítene a gyógyulásban? Látni
         akarom, ahogy kivégzed azokat, akik tönkretettek, apa! Látni akarom! – Az
         utolsó mondatot szinte már kiáltotta, mire pár vendég odapillantott feléjük
         pillantott.
             – Azt mondtam, hogy nem. És ne merj ellenszegülni nekem, az apádnak!
         Amikor bosszút esküdtem, azt én esküdtem a te nevedben. És én is fogom
         véghez vinni.
             – Az nem zárja ki, hogy nem lehetek veled.
             – Akár abba is hagyhatom, ha gondolod. Elrettentő példának a többiek
         számára elég volt Zac és Sidony kivégzése is, nem gondolod? Ha továbbra is
         ellenkezel, nem fogom befejezni a Listát. – Ezt persze nem gondolta
         komolyan. A Listát be kell fejeznie. Erre esküdött. Az esküje pedig szent, nem
         bonthatta csak úgy fel egy fenyegetésnek szánt, odavetett mondattal. Ám
         legbelül tudta, hogy nem mondhat ellent az ő egyetlenének... Ha Nayát ez
         teszi boldoggá, hát legyen.
         – Hívd fel Brian Hendersont – szólalt meg hosszas hallgatás után. – Ő a
         következő. Hazudj neki valamit, intézd el, hogy otthon legyen, aztán pedig
         játszunk egyet vele.


                                                                           305
   302   303   304   305   306   307   308   309   310   311   312