Page 326 - A sírból üdvözöl

– Azt hittem, egyedül jön.
– Ó, én olyat sosem teszek. Tudja, fő az elővigyázatosság. Sosem lehet
tudni, kik az ember ellenségei, kitől kell feltétlenül tartania. Ezt pedig persze,
ne vegye magára. Egyébként is, az embereim nem sok vizet zavarnak. –
Ezután kissé előrébb hajolt, és suttogva beszélt, mintha attól félt volna, hogy
valaki meghallja őket, annak ellenére, hogy a többiek a helyiség másik
végében ültek. – Nem kell tartania, tőlük teljes diszkréciót kapunk; ők a
legjobb embereim, bízhat bennük.
Naya erre halványan elmosolyodott. Eszébe jutott, mit is mondott neki
Paul nem is olyan rég a bizalomról.
– Bizalom? – ismételte meg lassan, mintha még sosem hallotta volna ezt a
szót. – Az hatalmas szó, alap nélkül nem sokra megyek vele...
– Nos, ebben igazat adok – biccentett Wolf, majd oldalra pillantott,
mintha ellenőrizni akarná az embereit. Naya kihasználta az alkalmat, és
lassan kihúzta az aprócska fiolát a pánt alól, majd az izzadt tenyerébe zárta. A
férfi visszafordult feléje. – Na, és bátorkodom megkérdezni, minek is
köszönhetem ezt a sebtében összehívott találkát? Ezzel együtt bocsánatot is
kérek a késésemért, csupán fontos elintéznivalóim voltak, amiket nem
halaszthattam el, emellett pedig váratlanul is ért a hívás...
– Megértem. Őszintén szólva, kezdtem is kételkedni benne, hogy
egyáltalán eljön...
– Mi adott alapot erre? Talán múltkori eset? Csaknem összekapott
Paullal? Elismerem, hogy ő egy eléggé hirtelen haragú ember...
– Volt időm megismerni ilyen szempontból.
– Gondolom, magát okolja a dolgok miatt, igazam van? Nem is tudta,
hogy mindvégig maga volt a célpont, nem pedig ő, most pedig dühös amiatt,
hogy összetűzésbe került velem. – David hátradőlt a széken, az arca pedig
elkomorult. – De hát már jobb is, ha nem csodálkozom ezen.
– Mióta ismerik egymást?
– Elég régóta, hogy tudjam, milyen ember. Nem az esetem, nem
kedvelem az olyan típusú embereket, mint ő. Az olyanokat, hm... hogy is
fogalmazzam meg... jobb eltenni láb alól, mintsem hagyni, hogy borsot törjön
mások orra alá.
– Látom, nemcsak az ő részéről van ez a vélemény.

324