Page 331 - A sírból üdvözöl

– Nem hinném, hogy annyit tudna fizetni, hogy én megszólaljak a
Johnson-üggyel kapcsolatban – nevetett fel ismét a férfi. – Az már egyébként
is régen lejárt lemez. Tovább kellene lépni, nem gondolja? Régen történt, a
múltat pedig el kell hantolni. Jobb pihenni hagyni, higgyen nekem...
– Nem muszáj minden pénzre menjen. – A férfi homlokán gyöngyözni
kezdett az izzadtság; a méreg ezek szerint lassan hatni kezdett. – Mással is
tudok szolgálni, már ha érti, mire gondolok...
David erre látszólag meglepődött, ám kaján vigyor jelent meg az ajkán.
– Szóval mással is? Úgy márt mindjárt másképp gondolok a helyzetre. – Az
arca kezdett egyre jobban kipirulni, ahogy Naya hátratolta a székét, és felállt.
Lassú léptekkel kerülte meg az asztalt, és ránézett a férfira, akin egyre jobban
látszódott a zavartság. A méreg hatása egyre jobban kezdett kimutatkozni.
Naya leült az ölébe, vigyázva, hogy ne csússzon feljebb a szoknyája, és
kisimított egy tincset az arcából, majd közelebb hajolt hozzá.
– Akkor megegyeztünk?
– Én... öhh... p-persze... – hebegte meglepetten, mint aki kicsit sem
számított erre az ajánlatra. Vagy talán számított, csak nem remélte, hogy
ilyen hamar megkapja.
Naya a füléhez hajolt, és halkan belesuttogott:
– Csak tudja... örülnék, ha kettesben lennénk. Van egy kiadó szoba a kávézó
fölött; a tulajdonosé, aki nemrég költözött el onnan. A kulcs a pultos srácnál
van, biztosan odaadná magának, ha szépen kérné. Na, mit szól hozzá? Menni
fog?
David válaszként felnyögött.
– Persze, hogy menni fog, szépségem. – A keze pedig lassan csúszott le a
derekáról a fenekére. Aztán egy kissé durvának tűnő mozdulattal húzta
magához, és csókolta meg. Erőteljesen harapta meg az alsó ajkát, miközben a
keze sietve barangolta be a testét. Naya felszisszent, amint megérezte a vér
fémes ízét a szájában, ám nem törődött vele. Sem pedig azzal, hogy gyomra
borsóméretűre zsugorodott, és érezte, hogy mindjárt elhányja magát, mivel
kicsit sem volt ínyére ez a ma éjszaka. Engedelmesen emelte hátra a fejét,
felkínálva a nyakát is, amit a férfi azonnal birtokba is vett, ám itt már sokkal
óvatosabb volt. Ajkait lassan húzta végig az érzékeny bőrön, fogaival finoman
harapta meg, és szívta meg a vállát. Naya megborzongott, és visszafojtott egy
nyögést.

329