Page 333 - A sírból üdvözöl
P. 333

– Ne hazudjon! – sziszegte, és megszorította a karját. – Mit tud a
         Johnson-ügyről? Mit tud Martháról és Clarityről?
             David csak a fejét ingatta. Kihúzta a kezét Naya szorításából, és
         beletemette az arcát. A vállai rázkódtak az elfojtott zokogástól; szánalmasan
         festett
             – Martha! – nyüszített. – Martha...
             – Micsoda? Mi van vele?
             – Annyira... annyira hiányzik! Bárcsak tudnám, ki ölte meg... Istenem...
         annyira...
             – Ismerte Marthát? Együtt volt vele? – Naya kezdte elveszíteni a
         türelmét. Ha a férfi nemsokára elalszik, nem fogja tudni kihúzni belőle azt,
         amit akart, ugyanis utána teljesen hasznavehetetlen lenne. Most kellene
         megtennie, mikor össze van zavarodva, és sebezhető. Megragadta a férfi
         vállát, és erőszakosan megrázta. – Mit tud az ügyről, David?! Árulja el!
             – Én...
             – Viszonya volt Martha Johnsonnal? Tudja, ki ölte meg őt?
             David erre felmordult, mint akinek rosszul esett a nemrég elhangzott
         mondat. Elvette a kezét az arcától, és ránézett a pszichológusra. Az arca
         kipirult és eltorzult a dühtől, az előbbi szánalmasan sírdogáló férfi eltűnt,
         helyette pedig valaki más lépett. Naya meglepődött, és megpróbált hátrébb
         lépni, ám David olyan hirtelen mozdult, hogy esélye sem volt védekezni. A
         férfi a földre terítette, mire a háta a kemény padlónak ütközött, és egy halk
         sikoly szaladt ki a száján. A válla sajogni kezdett, ahogy felemelte a karját,
         hogy ellökje magától Davidet, de az elkapta a kezét, és megszorította.
         – Most kérem az alku rám eső részét – sziszegte akadozva a fülébe.
             Naya felsikoltott, ahogy tudatosult benne, mit értett a férfi ezalatt, és
         hogy mire készül éppen. Nem, nem, nem! Ennek nem így kellene történnie! A
         méregnek hatnia kellett volna eddig! Mennyi idő is telt el? Fél óra? Hiszen az
         éppen elegendő idő ahhoz, hogy egy kis fiola méreg kiüsse őt! Ezek szerint
         valamit akkor elrontott... De mit? Lehet, hogy túl nagy volt az a pohár; várnia
         kellett volna, míg David iszik belőle egy kicsit, aztán kellett volna beleöntenie
         a mérget. Vagy talán az volt a gond, hogy nem itta meg az egészet?
             Naya átkozta magát a figyelmetlensége miatt, ugyanis most neki kell
         meginnia ennek a levét. Valahogy ki kell szabadítania magát a szorításból!
         Nem hagyhatta, hogy mindez rosszul végződjön, ám a férfi olyan erősen


                                                                           331
   328   329   330   331   332   333   334   335   336   337   338