Page 354 - A sírból üdvözöl
P. 354
Erre a gondolatra megrázta a fejét, és hirtelen elernyedt Paul karjaiban,
mire a férfi szorítása enyhült a csuklóján.
– Nem tudom – mondta végül suttogva. – Én... én már...
– Csss, inkább ne beszéljen – csitította Paul. – Most az lenne a legjobb,
ha eltűnne innen. Én majd intézkedek. Van hová mennie?
Naya ismét megrázta a fejét.
– Én majd innentől átveszem, Mr. Cooper. Kezeskedek Nayáról, ha nem
bánja. Úgy is itt lakok a közelben – vágta rá Downton, kapva az alkalmon,
azonban a hangja rideg és hűvös volt, szinte már csontig hatolt.
Ahogy Paul meghallotta a nevét, felkapta a fejét, és a szemébe nézett.
Amint a tekintetük találkozott, kiegyenesedett, a szeme elkerekedett, és úgy
bámult rá, mintha valami szörnyűséget látna. Többször is végigmérte, mint
aki nem hisz a szemének, ám végül elkomorodott, és az arckifejezése ismét
közömbössé vált, miközben érződött rajta, hogy ha tehetné, legszívesebben
most azonnal eltűnne innen, és soha többé nem találkozna ezzel az
öregemberrel.
Naya is észrevette ezt a hirtelen változást a nyomozó tartásán, ám ez
már egyáltalán nem izgatta. Sokkal inkább az aggasztotta, hogy Downton
éppen most ajánlotta fel, hogy töltse nála a ma éjszakát.
– Nem! Nem teszem be a lábamat a maga házába, én... soha...
Görcsösen belekapaszkodott az egyetlen szövetségesébe.
– Css, Naya, nyugodjon le! Minden rendben lesz, meglátja. Menjen az öreg
úrral, ő majd gondoskodni fog magáról.
– Ne hagyjon itt. – Naya hangja elhalt. Érezte, amint a nyomozó keze
már nem fonódik olyan szorosan a csuklójára. Óvatosan a füle mögé
simította a haját, majd lassan odahajolt hozzá, és alig hallhatóan csak ennyit
suttogott:
– Sosem hagyom el. – Azzal elengedte őt, majd sarkon fordult, és elment,
Naya pedig magára maradt Charles Downtonnal, aki furcsa arckifejezéssel
meredt rá. Aztán kinyújtotta a kezét, megragadta a karját, és szó nélkül a
háza felé kezdte húzni. A lábai valamilyen módon engedelmeskedtek neki,
holott legbelül hangosan kiáltozott és ellenkezett. Mielőtt elnyelte volna őt a
ház belseje, visszapillantott, és pár másodpercig figyelte, ahogy a Narroway-
ház lassan teljesen a tűz martalékává válik.
352

