Page 359 - A sírból üdvözöl

gyermekét, ők pedig, a francba is, tökrészegen és bedrogozva belementek
ebbe a szarságba. Naya apja pedig most megbosszulja a dolgokat. Ha
tényleg ő ölte meg Zacet és Sidonyt, akkor a többieket is meg fogja ölni. Mint
valami újféle játékban, amelyben a gyilkos keresi a gyilkost.
Ám az árulással mindannyian tisztában voltak. Volt valaki, aki
olyannyira gyenge lelkű volt, hogy elmondta Nayának az igazságot. Hogy
valaki beköpte az egész bandát, és ezzel halálra ítélt mindenkit, nem beszélve
arról, hogy akik a legjobban megérdemelték a halált, azok elhúztak a fenébe,
és otthagyták őket, hogy feltakarítsák a mocskot. Persze, a vérükkel, nem
pedig tiszta vízzel.
Éjfélig veszekedtek az árulót keresve, mikor Lily halkan megszólalt, és
elmondta, hogy ha senki nem veszi magára a felelősséget, akkor akik
vallottak Nayának, már biztosan halottak. Brian alig hitt a fülének, de nem
érte különösebb meglepetés. Legbelül sejtette, hogy Sidony műve volt... Ha ő
volt az első, akkor ő lehetett a tettes is. Hiszen Sidony és Naya nagyon jóban
voltak, ráadásul ő lett volna Sebastian keresztanyja.
Most már a fejét tette volna arra, hogy Sidony árulta el az egészet. Az a
kurva! Nem tudta megállni, hogy befogja a pofáját, most pedig sorra
megbűnhődik mindenki miatta.
És Zac? Ő is áruló volt, az ő keze is könyékig benne volt abban, hogy
elmondják Nayának az igazat, hiszen mindenben támogatta az ő kis
ringyóját. Mindenesetre valamelyikük gondolhatta volna, hogy ők ketten, a
kis gyenge lelkűek egyszer mindenkire vesztet hoznak. De elvégre már ők is
megkapták a magukét.
Ám most, hogy Naya neve megjelent a telefonja kijelzőjén, a gyomra
borsóméretűre zsugorodott. Nem akarta felvenni, ám tudta, hogy az gyanút
kelthetne a lányban ismét, tehát inkább megnyomta a fogadás gombot, és
reszketve a füléhez emelte a készüléket.
– Helló, Naya.
– Szia, Brian. Van egy perced? – A hangja halk volt és megtört, a fiú már
hetek óta nem hallotta, és most felállt a hátán a szőr tőle.
– Ööö... izé... mire? – Alig tudta kinyögni a szavakat.
– Találkozhatnánk... valahol? Szükségem lenne egy régi barát
társaságára. Rég nem beszéltünk... – Naya sóhajtott.
– Figyelj, öhh... most dolgozom, de aztán... vagyis... – Hazudj, hazudj,
hazudj!

357